A székrekedéses panaszok döntő többségéért a nem megfelelő táplálkozás a felelős. Az ember tápcsatornája az évezredek során úgy fejlődött ki, hogy igen nagy mennyiségű salakanyagot, tehát a szervezet számára nem hasznosítható, a bélből fel nem szívódó anyagot tereljen át magán az emésztés közben. Ez főleg a növényi alapú és ritkán húst is tartalmazó táplálkozás miatt volt így. A modern civilizáció egyik nagy előnye a tápanyagokban gazdag, tisztított, húsban gazdag étkezés, mely már csak a töredékét tartalmazza a korábbi rostanyagnak. Ennek hatására a széklet tömege csökkent, az az idő pedig amíg a béltartalom a vastagbélen áthalad jelentősen megnőtt. E kettő eredményeként a civilizált társadalmakban egyre több beteg van, aki székrekedésről panaszkodik.

A székrekedés sajnos további gondokat okoz. Mivel a vastagbél erőlködik, hogy a megcsökkent tartalmat „áthajtsa” magán, ezért a bélen belül olyan magas nyomás alakul ki, ami a bél falán keresztül kinyomja a bél nyálkahártyáját, így kialakítva a diverticulosis betegségét. Ebben az idősebb korosztály kétharmada szenved.

A másik gond a székürítés nehézsége. A kevés széklet mire a végbélhez ér, jelentősen besűrűsödik, gyakran igen keménnyé, szárazzá válik. Ilyenkor csak jelentős nehézségek árán lehet üríteni. Ez aztán az aranyeresség kialakulásához vezet. Ebben a betegségben a becslések szerint a felnőtt lakosság fele szenved.

Az aranyeresség szempontjából sajnos a civilizáció másik nagy vívmánya, az angol WC is káros. Azzal, hogy a székürítést egy viszonylag kényelmes pozícióban tudjuk végezni, hajlamosak vagyunk ott több időt tölteni egy újság, vagy könyv olvasásával, esetleg csak a gondolataink rendezésével. Ekkor nem csak a testben keringő vér súlya nehezedik a farpofák széttárása miatt védtelen aranyeres párnákra, hanem az előbb említett mechanizmussal kialakult székrekedés is azt követeli, hogy erőlködjünk, így az a nyomás is feszíti szét és növeli az aranyereket.

Ezen folyamatokat viszonylag egyszerűen meg lehet előzni, illetve a kialakult elváltozásokat enyhíteni a rost- és folyadék-dús táplálkozással. Az elfogyasztott többlet rostanyag nem szívódik fel, hanem a folyadékot magában tartva növeli a széklet tömegét, illetve gyorsítja a vastagbélben való áthaladást. Hogyan lehet ezt elérni? Ideális esetben, zöldség-és gyümölcsben gazdag táplálkozás folytatásával, fehér helyett barna kenyér, illetve reggeli gabonafélék fogyasztásával. A tapasztalatok szerint már az is sokat segít, ha a betegek napi 2-3 púpozott evőkanál búza- vagy zabkorpát fogyasztanak, illetve ezzel együtt napi 2 liter folyadékot biztosan megisznak. A korpát bármilyen formában el lehet fogyasztani, leggyakrabban tejfölben, kefirben, vagy joghurtban, egyszerre, vagy több adagra osztva. A hatás általában gyors és látványos. Normális esetben napi egyszeri, könnyen, gyorsan üríthető széklet alakul ki. A széklet gyakorisága változhat napi 1-3, illetve 2-3 napi egy alaklom között. A lényeg a könnyű, gyors ürítés. Amennyiben 2-3 perc alatt nem kezdődik meg az ürítés, hasznosabb felállni, és később újra próbálkozni.

Célszerű azonban különbséget tenni étrend szempontjából a belek görcsös állapotából származó, inkább fiatalkori és a bélrenyheségen alapuló, inkább idősebb kori székrekedés között. A kettő étrendi kezelése lényegében különbözik egymástól.

Bélgörcsön alapuló székrekedés

Ekkor átmenetileg részesítsük előnybe a mindennapos étkezésben azokat a táplálékokat, amelyek rostban és salakanyagban szegényebbek. Tehát zsemle, kifli, fehér kenyér, tésztafélék, rostszegény fiatal állatok húsai, inaktól, erektől megtisztított állapotban, zsenge, rostszegény zöldfőzelékek, továbbá a gyümölcsök héj és mag nélkül fogyasztandók. Hashajtók helyett inkább görcsoldók szedése javasolt.

Bélrenyheségen alapuló székrekedés

Elsősorban idősebb embereken fordul elő, a növényi rostokban gazdagabb ételek fogyasztása, tehát barna kenyér, főzeléknövények, sok gyümölcs és saláta, étkezési korpa ajánlatos. Néha beválik a reggel éhgyomorra fogyasztott pohár víz vagy langyos tej. Máskor előző este fél pohár vízben áztatott 8 – 10 szem aszalt szilva fogyasztása okoz székelési ingert és székelést.

Életmódra vonatkozó tanácsok

A fiatal, székrekedésben szenvedő ember igyekezzék az izgalmat és a túlfeszített életmódot kerülni. Legyen mértékletes munkájában és szórakozásban egyaránt. Igyekezzék lehetőleg megszokni – és erre türelemmel kell időt áldozni – a reggel, felkelés utáni székelést. A székelési ingert ki lehet váltani a felébredés után fogyasztott pohár vízzel vagy pohár tejjel. Inkább keljen negyed órával hamarabb, semhogy a reggeli székelés idejét elmulassza. A helyes szoktatásra fordított idő a későbbiekben bőségesen megtérül. Kerülje a drasztikus hashajtók (senna, ricinusolaj) alkalmazását.

Az idült bélrenyheségben szenvedő ember lehetőleg igyekezzék minél többet mozogni. Jót tesz néha a vastagbél lefutása mentén, tehát a jobb medencétől a jobb bordaívig, onnan a bal bordaívig, majd a bal medence irányában történő enyhe dörzsölő masszázs. Az idős ember ne idegenkedjék a javasolt hashajtóktól, és ne féljen attól, hogy ezeket megszokja. Természetesen, ha hashajtók nélkül meg tud lenni, még jobb. Ha azonban ezekkel könnyen segíteni tud magán, inkább használja azokat, semhogy indokolatlanul szenvedjen.

A kellő napi folyadékbevitelről sem szabad elfelejtkezni, elsősorban fiatalkori székrekedés eseteiben, a hajszolt életmód következménye az, hogy kevés folyadékot fogyasztanak.

A székrekedés kezelésében, a rendszeresen végzett, egészséges testmozgás természetesen fiatal korban is hasznos.