Bőrdaganatok
Daganat típusa
- melanoma – festékes bőrdaganat, szürkés-fekete, bőrből kiemelkedő daganat
- spinalioma – vöröses-barna, gyakran kifekélyesedő bőrdaganat
- basalioma – lassan növekvő, széli fénylő részt mutató tumor
Veszélyeztetettek köre
- családban előforduló rosszindulatú bőrdaganat
- nagyszámú anyajegy
- nem szabályos anyajegyek és veleszületett nagy festékes anyajegy
- régi hegek (égés)
- röntgen kezelésének helyei
Korai tünetek
- festékes anyajegy megváltozása (növekszik, színe változik, kivérzik)
- új festékes folt megjelenése 35 év felett
- bőrből kiemelkedő növedékek
- nem gyógyuló sebek, fekélyek
Késői tünetek
- festékes bőrdaganat kivérzése, kifekélyesedés
- távoli nyirokcsomók, bőráttétek megjelenése
- bőrdaganatok növekedése, kifekélyesedése, esetleg nyirokcsomó megjelenése
Vizsgálatokra (szűrésekre) ajánlottak köre
- nagyszámú anyajegyek
- veleszületett anyajegyek
- növedékek
- nem gyógyuló sebek
Vizsgálatok (szűrések) gyakorisága
- 6 hónap
- 1 év
Emlőrák
Korai tünetek
- különálló, nem nyomásérzékeny, nem körülhatárolt, tömött vagy kifejezetten kemény tapintatú csomó
- mammographias eltérés, tapintható elváltozás nélkül
Késői tünetek
- a bőr, vagy az emlőbimbó behúzottsága
- a hónaljárokban megnagyobbodott nyirokcsomók
- váladékozás a bimbón keresztül (véres)
- az emlő megnagyobbodása
- bőrpír, oedema, fájdalmasság (narancshéj tünet)
- tumor bőrrel, vagy mellkasfallal való összekapaszkodottsága
Vizsgálatokra (szűrésre) ajánlottak köre
- minden 20 év feletti nőnek tanácsos a havonkénti rendszeres önvizsgálat (a menstruációt követő 7. – 8. napon kell az önvizsgálatot elvégezni)
- a korai emlőrák kimutatásának legjobb módszere a mammographia
- egyes lassan növekvő típusok ily módon tapinthatóságukat megelőzően már két évvel kimutathatók
- 40 év feletti nőknél szűrő jelleggel (érzékenység 60-90%)
- potenciálisan gyógyítható emlőrák diagnózisának felállítását követően mindkét oldali emlő állapotának vizsgálata, majd évenkénti ismétlése
- kérdéses vagy rosszul meghatározható képlet az emlőben, ill. gyanús elváltozások megítélése
- tapintható hónalji nyirokcsomó esetén, az elsődleges tumor kimutatása céljából
Vizsgálatok (szűrések) gyakorisága
- 20 év felett rendszeres havonkénti önvizsgálat, az emlőállomány szerkezete miatt, csak UH vizsgálat javasolt
- 40 év felett rendszeres havonkénti önvizsgálat, évente mammographia és UH vizsgálat
Fogászati, szájüregi daganatok
Daganat típusa
- jóindulatú daganatok – jól körülhatároltak, nem kapaszkodnak össze, elmozdíthatók, nem romlik a beteg általános állapota
- rosszindulatú daganatok – környező szövetekkel összekapaszkodnak, más szervekbe, szövetekbe áttétet adnak, gyakran kiújulnak
Daganatok előfordulási helyei
- ajak
- nyelv
- szájfenék
- szájnyálkahártya
- pofa
- arcüreg
- alsó-felső állcsont
Veszélyeztetettek köre
- genetikai tényezők
- családi halmozódás
- alkoholfogyasztás
- dohányzás
- füstölt élelmiszerek
- tartósítószerek
- túl zsíros, fűszeres és forró ételek fogyasztása
- mozgásszegény, stresszes életmód
- környezeti ártalmak – levegő-és vízszennyezés, erős napsugárzás, vegyi ártalmak
Korai tünetek
- nem gyógyuló fekélyek
- ajkon ismétlődő hámhiány
- szájnyálkahártyán előforduló gyógyulási hajlamot nem mutató elváltozás
- foghúzás helyén nehezen gyógyuló seb
- indokolatlan szájzár
Késői tünetek
- a szájüregben előforduló, legtöbbször fájdalmat nem okozó vérzékeny fekélyek, melyeket esetenként bűzös lepedék borít
- egyes fogak, kisebb fogcsoportok indokolatlan meglazulása
- nyálkahártya elszíneződése
- szájban előforduló alaki eltérés, asszimetria
- nyelven, nyelv alatt található nyelési nehézséget okozó duzzanat
- nyirokcsomók hosszabb idő óta fennálló beszűrődése
Vizsgálatokra (szűrésre) ajánlottak köre
- szenvedélybetegek, pl.: alkoholisták, kábítószeresek
- krónikus fertőző betegek, pl.: szifilisz, AIDS
- fogpótlást igénylők rendszeres vizsgálata nagyon fontos, mert a kórosan mozgó fogsor szélének nyomása szövetburjánzás, daganat forrása lehet
Vizsgálatok, szűrések gyakorisága
- gyermek- és felnőttkorban évente
Fül-orr-gége daganatok
Daganat típusa
- garatdaganatok
- gégedaganatok
Veszélyeztetettek köre
- családi anamnézis (családban előforduló daganat)
- életmód: dohányzás, alkoholfogyasztás, elégtelen táplálkozás, szájhigiéne hiánya, hiányos fogazat
- munkahelyi ártalmak: szerves oldószer, gőzök, gázok, por, füst
Korai tünetek (lokalizáció szerint változik)
- állandó vagy visszatérő rekedtség
- fülbe sugárzó nyelési fájdalom
- nyakon jelentkező csomók
- kellemetlen szájszag
Késői tünetek
- fulladásérzet, főként fekvő helyzetben illetve terhelése
- vérköpés
- nyelési képtelenség
- nagyfokú fogyás
- nyaki csomók kifekélyesedése
Vizsgálatokra ajánlottak köre
- 40 év felett korai tünetek esetén
- vagy több éves káros anyag behatás esetén
- hasonló daganatos betegség a családban
Vizsgálatok gyakorisága
- évente egy alkalommal
Nőgyógyászati daganatok
Magyarországon évente 600-620 nő hal meg méhnyakrákban, jóllehet nekik is esélyük lett volna a gyógyulásra, ha betegségüket időben felfedezik.
A méhnyakrák hosszú évek alatt, a rákot megelőző állapot szűrővizsgálatok során jól felismerhető állomásain keresztül alakul ki.
A nőgyógyászati rákszűrés, amely hazánkban 1950 óta szervezett formában történik, nemcsak a kialakult méhnyakrák, hanem az azt megelőző állapotok felismerésére és így gyógyítására biztosít lehetőséget. Az évenként végzett szűrővizsgálattal a méhnyakrák kialakulása megelőzhető. A nőgyógyászati szűrővizsgálat során a méhnyakról vett kenetben lévő sejtek, mikroszkópos vizsgálaton kívül a szeméremtest, hüvely és méhnyak sokszoros nagyítással történő megtekintése és a női nemi szervek tapintásos vizsgálata biztosítja, hogy nemcsak a méhnyakrák megelőző állapotai, hanem egyéb daganatos és nem daganatos betegségek is felismerhetők.
A teljesen fájdalommentes vizsgálat a nemi élet kezdetétől évente ajánlott.
Pajzsmirigydaganatok
Veszélyeztetettek köre
- fiatalkorú, aki röntgen besugárzást kapott (felső testrész)
- fiatalkori hideg göb a pajzsmirigyben
- fokozott külső radioaktív sugárzás
- medullaris rák családi formája
Korai tünetek
- nyaki fájdalom
- nehéz nyelés
- rekedtség
- helyi nyirokcsomó megnagyobbodás
- haematogen úton áttét (csont, agy, tüdő)
- az áttétek a primer folyamat felismerése előtt megjelenhetnek
Késői tünetek
- ugyanaz, mint a korai tünetek, de súlyosabb klinikai kép + általános tumoros kép
Vizsgálatokra (szűrésre) ajánlottak köre
- göbös struma + veszélyeztetettek köre
Vizsgálatok (szűrések) gyakorisága
- hideg göb
- medullaris rák esetén kötelező a családtagoknál is (másfél – két évente)
Tüdődaganatok
A rosszindulatú megbetegedések között hazánkban és megyénkben egyaránt leggyakoribb a tüdőrák. Bács-Kiskun megyében 1999-ben 268 új tüdőrákos beteg volt. 100 új betegből csak mintegy 20–25%-ukat lehet megoperálni, a többiek szakmai okok miatt műtétre alkalmatlanok.
Veszélyeztetettek köre
- dohányzás! – minél hosszabb ideig tart a dohányzás, illetve minél nagyobb az elszívott mennyiség, annál nagyobb a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának. Az elszívott cigaretta mennyiségét csomagévben adjuk meg. Ha valaki 10 évig napi 1 doboz cigarettát szív, ez 10 csomagévet jelent, ugyanennyi ideig tartó dohányzás napi 2 doboz elszívásakor 20, 3 doboz elszívásakor 30 csomagévet. Legveszélyeztetettebbek az 50 éven felüli több évtizede dohányzó férfiak
- a passzív dohányzás szintén komoly kockázati tényező. Nagyon fontos, hogy a fiatalok ne szokjanak rá a dohányzásra
Korai tünetek
- tüdőbetegségeknek kezdetben semmilyen tünete nincs, fájdalom is csak akkor jelentkezik, ha a daganat kialakulása érzőideg közelében történik (mellhártya közelében kezdetben is lehet mellkasi fájdalom). Ebben a stádiumban is nagy szerepe van a tüdőszűrőnek, amely az ilyenkor még többnyire fájdalmatlan panaszmentes betegséget kimutatja
- korai tünet között lehet az ingerköhögés, vagy a korábban megszokott régi keletű köhögés jellegének megváltozása (állandó kínzó, ugató jellegűvé válik)
- a vérescsíkos köpet, izomfájdalmak, mellkasi fájdalom
Késői tünet
- fokozódó vérköpés
- étvágytalanság
- testsúly csökkenés
- csontfájdalmak
- szövődményes tüdőgyulladás tünetei
Tüdőszűrő vizsgálatokra ajánlottak köre
- felnőtt lakosság (18 éven felüliek)
- illetve a rizikó csoportokban kiemeltek
Ilyen csoportok:
- 40-50 éven felüli dohányos férfiak
- gyógyult TBC-s betegek és környezetük
- aktív TBC-sek családi, esetleg munkahelyi környezete
- egyéb betegségben szenvedők (rheumatikus betegségek, cukorbetegség)
- rossz szociális körülmények között élők
- zárt közösségben élők (szociális otthonok, börtönök lakói)
Tüdőszűrés gyakorisága
- évente egyszer feltétlenül
- rizikó csoportok esetén félévente is lehetséges
Urológiai daganatok
Vesedaganat
Veszélyeztetettek köre
- kialakulásának okát nem ismerjük, családi halmozódás néha megfigyelhető (genetikus faktorok)
- dohányzás, kávé
- állati zsiradék fogyasztása, elhízás
- kialakulhat vesecystában is
- családban előforduló vesedaganat esetén is gondolni kell rá
Korai tünetek
- sajnos korai stádiumban ritkán okoz tünetet
- esetenként előfordulhat hasi, deréktáji panaszok
- az ez irányban végzett hasi ultrahangos vizsgálat vezethet a veserák diagnózisához
Késői tünetek
- vérvizelés
- tompa vagy görcsös fájdalom (főként deréktájon)
- tapinthatóság a hasfalon keresztül (kb. 30%-ában)
- hirtelen jelentkező here visszértágulat, illetve here vízsérv a jobb oldalon
- tágult erek a hasfalon
- általános tünetek (láz, naponta kétszer jelentkező hidegrázás, jelentősebb fogyás, általános gyengeségérzés, hasi puffadás, gyomor-bél tünetek – hányás, hányinger –, hirtelen jelentkező magasvérnyomás, sápadtság, vérszegénység)
Vizsgálatra (szűrésre) ajánlottak köre
- a fent említett veszélyeztetettek csoportjánál
Vizsgálatok (szűrések) gyakorisága
- a veszélyeztetetteknél évente hasi UH-vizsgálat
- vizeletvizsgálat
- szükség esetén hasi CT-vizsgálat javasolt
Vesedaganat gyermekkorban – az úgynevezett Wilms-tumor leggyakrabban 6 hónapos kortól az 5 éves korig fordul elő. Jellegzetesen elődomborodó aszimmetrikus has, vérvizelés, láz, esetenként kétoldali vagy jobb oldali here visszeresség, bizonytalan hasi fájdalmak jellemzik. Az esetek 1-2%-ában családi halmozódás is kimutatható.
Prosztata- (dülmirigy-) rák
Veszélyeztetettek köre
- 50 év feletti férfiak betegsége
- kór oka nem ismert, létrejöttében valószínűleg több faktor együttes hatása játszik szerepet, környezeti tényezők és az életkörülmények egyaránt szóba jönnek (túlzott zsíros ételek, súlyfölösleg, kemikáliákkal való foglalkozás és bizonyos szexuális szokásoknak az előidéző szerepe)
- családi halmozódást is megfigyeltek
- egyebek közt hormonális egyensúlyzavar (hereműködés csökkenése), májbetegség is közrejátszik
Korai tünetek
- kezdeti stádiumban tüneteket nem okoz
- korai felismerés csak szűrővizsgálatok alapján lehetséges
Késői tünetek
- gyakori vizelés
- a vizeletürítés zavara
- vérvizelés
- részleges vagy teljes vizeletelakadás
- csontfájdalom (csont-áttétek)
- deréktáji fájdalom
- vérszegénység, sápadtság
- nagyobb mértékű fogyás
Vizsgálatokra (szűrésre) ajánlottak köre
- minden 50 év feletti, orvosnál megforduló férfinál évente legalább 1 alkalommal
- gyanú esetén tűszúrással végzett szövettani mintavétellel illetve végbélen keresztüli ultrahangvizsgálat
- nagyon fontos, hogy idősebb férfi betegek csontfájdalmai illetve reumás fájdalmai esetén prosztata szűrővizsgálatot is kell végezni
- alsóvégtag trombózisok esetén szintén ultrahangvizsgálat javasolt a végbélen keresztül prosztatarák kizárása céljából
Vizsgálatok (szűrések) gyakorisága
- vizelési panaszokkal orvoshoz forduló 50 év feletti férfiaknál évente szükséges prosztatavizsgálat
Húgyhólyagdaganat
A rosszindulatú daganatok 2-4%-ában fordul elő, gyakorisága az utóbbi években növekszik.
Veszélyeztetettek köre
- 50 éven felüliek (leggyakrabban 60–70 év között)
- férfiakon háromszor gyakoribb
- karcinogén (rákos elfajulást okozó) hatású anyagok kontaktusa révén (dohányzás, textiliparban dolgozók, gáziparban dolgozók, gumianyagok, bőr kemikáliák, alumínium és festékes anyaggal dolgozó személyek esetében)
- központi idegrendszerre ható drogok (fenacetin, opium), koffein és egyes gyógyszerek is
Korai tünetek
- a betegek nagy részének nincsenek korai tünetei
- leggyakrabban azonban fájdalommentes vérvizelés
- esetleg nagymennyiségű megalvadt vér a hólyagban
Késői tünetek
- vesefájdalom
- alhasi fájdalom
- hasi panaszok
- alsó végtagok vizenyője, trombózisa
- étvágytalanság
- fogyás
- vérszegénység
Vizsgálatokra (szűrésre) ajánlottak köre
- véres vizelet esetén veszélyes munkakörben dolgozók (textilmű, gázipar, bőripar, alumíniumipar, gumianyagokkal, festékekkel, kemikáliákkal dolgozók köre)
- minden 50 év feletti rendszeres (évente legalább 1 alkalommal történő) vizeletvizsgálata
Vizsgálatok (szűrések) gyakorisága
- veszélyeztetett csoportokban évente – kétévente javasolt a szűrés
Húgycsődaganatok
Ritka daganatféleség, korán okoz tüneteket, vérzéssel, vizelet részleges, illetve teljes elakadással.
Heredaganatok
Összes daganatok 1-2%-kát képezik, az egyik legsikeresebben gyógyítható daganat. Két típusa közül az egyik, főleg fiatal férfiakon (előfordulás 5–7%), a másik: egyéb rosszindulatú daganatok áttéteként, (leggyakrabban nyirokszervi vagy vérképző szervi daganatok) jelentkezik.
Veszélyeztetettek köre
- a here leszállási rendellenességében
- here megütése után kialakuló daganat
- fertőzés
- családi halmozódás
- nukleáris sugárzás (uránbánya, nukleáris hulladékokkal dolgozók stb.)
- továbbá azon betegeknél, akiknél már korábban egyik oldalon kialakult
Korai tünetek
- fájdalommentesen növekszik
- gyakran a herében észlelhető fájdalmatlan tömöttség, tapintható göb hívja fel a figyelmet
Később jelentkezik
- fájdalom
- súly- vagy húzóérzés
- egyes esetekben a herezacskóban folyadék szaporodik fel és ez okozza a here megnagyobbodását
- 10%-ában gyulladással jelentkezik
- hormontermelő heredaganat a mellek megnagyobbodását okozhatják
Késői tünetek
- deréktáji fájdalom
- tapintható nyirokcsomók (ezt már áttétek is okozhatják)
Vizsgálatokra (szűrésre) ajánlottak köre
- azon betegeknél, kiknek kórelőzményében heredaganat miatti kezelés szerepel
- fiatal férfiak
Vizsgálatok (szűrések) gyakorisága
- gyanú esetén vizsgálati lelet (tapintás, ultrahang, hormonvizsgálatok, szövettani eredmény)
Hímvessző daganata
Viszonylag ritka daganat, főleg 60 év feletti férfiakon fordul elő. Relatíve jó a kórjóslata annak ellenére, hogy átlagosan a betegek 1 év késéssel jelentkeznek az orvosnál.
Veszélyeztetettek köre
- fitymaszűkület
- nem megfelelő higiéne
- krónikus gyulladás
- rákmegelőző állapotok – fehér, vagy éppen vörös-bársonyos folt megjelenése, valamint a bőr szintjéből kiemelkedő vörös színű, kisebb vagy nagyobb karfiolszerűen növekedő bűzös elváltozások
Korai tünetek
- kezdetben fájdalmatlan, kis kemény göb, vagy kifekélyesedő seb látható
- jellegzetes lehet a daganat körüli égő érzés vagy viszketés
Késői tünetek
- nagyobb fekélyes, karfiolszerűen növekedő bűzös elváltozás
- fájdalmas vizelés
- lágyéki nyirokcsomók megnagyobbodása
- alsó végtagok vizenyője
Vizsgálatokra (szűrésre) ajánlottak köre
- krónikus gyulladás
- fájdalom
- fehér vagy vörös elszíneződés
- a felszínből kiemelkedő elváltozás vagy göb tapinthatósága esetén
Vizsgálatok (szűrések) gyakorisága
- a veszélyeztetettek körében meghatározottaknál évente egy alkalommal
Vastag- és végbélrák
A vastag- és végbélrák gyakorisága hazánkban az elmúlt időben jelentős mértékben emelkedett és a daganatos megbetegedések sorában az elsők közé került. Bár a daganat kialakulásának okait még nem ismerjük pontosan, valószínű, hogy keletkezésében több befolyásolható körülmény is szerepet játszik. A veleszületett hajlam mellett szól az, hogy egyes családokban generációkon keresztül halmozottan fordul elő. Ezért különösen oda kell figyelni az első fokú rokonságban már előforduló daganatok esetében. Még nagyobb a családi hajlam lehetősége akkor, ha az említett hozzátartozóknál rákos megbetegedés fiatal korban jelentkezett. Fokozott kockázatot jelentenek bizonyos bélbetegségek előfordulásai is, pl. a vastagbél fekélyes idült gyulladása vagy polyposis, mert az esetek egy részében ezek rákosan elfajulhatnak. Ezen betegek rendszeres ellenőrzése szükséges, a táplálkozási szokások is nagymértékben befolyásolják a kialakulás gyakoriságát. Az étrend magas zsír és fehérje tartalma illetve a kevés növényi eredetű rost, vagyis zöldség és gyümölcs fogyasztása esetén hasonló helyzet alakul ki. Ez a megállapítás fordított megközelítésben is érvényes, ugyanis azon országokban, ahol alacsony a lakosság zsír és fehérje fogyasztása, ugyanakkor magas a rostdús zöldség és gyümölcsfélék fogyasztása, lényegesen kevesebben betegednek meg vastag- vagy végbélrákban. A rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás az elhízás és az ezzel járó testmozgás hiánya, valamint a daganat kialakulása közötti statisztikai összefüggés kimutatható. Az életkor emelkedésével a kialakulásának veszélye nő. Ez különösen vonatkozik az 50 év felettiek esetében. Egyéb kedvezőtlen körülmények között, vagyis az öröklött hajlam, a helytelen táplálkozási szokások és életmód, valamint a magasabb életkor együttesen jelentősen megnöveli a kialakulás veszélyeit.
A megelőzésének lehetőségeit a következőkben tudjuk összefoglalni.
Miután az örökletes hajlam kisebb jelentőséggel bír, mint a megváltoztatható külső körülmények, tehát a táplálkozási szokások és életmódok, ezért elsősorban ezek következetes betartására kell odafigyelni. Ennek értelmében csökkenteni kell az állati eredetű zsír fogyasztását, az alkohol bevitelét korlátozzuk, fontos az elhízás megelőzése, ugyanakkor napi táplálékunk rost tartalmának zöldség és gyümölcs mennyiség emelése ajánlatos. Természetes, hogy mindezek ellenére is előfordulhat a daganat kialakulása, de lényegesen kisebb számban, éppen ezért nagy jelentőséggel bír a daganat korai felismerése, kezelése, gyógyítása.
A daganat gyanújelei
- az eddigi székelési szokások megváltozása (nehezített, esetleg fájdalmas székürítés, szorulás, máskor időnként fellépő, néha görcsökkel kísért hasmenés)
- a székszorulás és hasmenés váltakozása (természetesen hashajtó nélkül)
A széklettel kapcsolatos tünetek
- az egyszeri alkalommal távozó széklet mennyiségének megváltozása
- a széklet formája, vastagsága, keménysége a korábbiaktól tartósan különbözik
- a székletben friss vagy alvadékos vér, esetleg nyák látható
Aranyér betegségnek tulajdonított panaszok
- székürítéskor vagy attól függetlenül fennálló teltségérzés
- fájdalom a végbélnyílásban
- ismétlődő vérzés a végbélből (vérnyomok a WC-papíron vagy az alsóneműn)
- végbél váladékozás
- viszkető érzés a végbélnyílás körül
További panaszok és tünetek
- hasi teltségérzés
- puffadás
- időnként jelentkező görcsös, vagy körülírt állandó hasi fájdalom
- vérszegénység, sápadtság
- étvágytalanság
- fogyás
- gyengeség
- rossz közérzet
- más okkal nem magyarázható hőemelkedés, láz
Amennyiben a felsorolt tünetek közül csak egy is előfordul, különösen, ha több is jelentkezik, feltétlenül a háziorvoshoz kell fordulni!
Veszélyeztetettek köre
- családi anamnézis: családban előforduló vastagbélrák
- 40 év feletti életkor
- daganat a kórelőzményben: pl. adenomatosus polyp, örökletes polyposis
- gyulladásos bélbetegségek
- nőgyógyászati daganat
- Barrett oesophagus
Korai tünetek (jobb oldali vastagbél daganatoknál)
- állandó vérszegénység
- fáradékonyság, gyengeség
Korai tünetek (bal oldali vastagbél daganatoknál)
- görcsös hasi fájdalom
- székelési szokás változása
- székrekedés és hasmenés váltakozása
Késői tünetek
- ugyanezek
- + görcsölő hasi fájdalmak, véres széklet, bélelzáródás
Vizsgálatokra (szűrésre) ajánlottak köre és gyakorisága
- minden 50 év felettinél: haemocult teszt – minden évben (vérzés)
- minden 50 év felettinél: fecateszt – minden évben (paraproteinek)
- sigmoideoscopia – 3 – 5 évenként
- colitis ulcerosa: évenként colonoscopia
- családban előforduló vastagbélrák: évenként colonoscopia