Magasvérnyomás betegség (hypertonia) diétája

A magasvérnyomás betegségnek (hypertonia) elsődleges és másodlagos formáját különböztetjük meg. A magyar lakosság körében, különösen helytelen táplálkozásunk és életmódunk miatt az elsődleges forma gyakori, gyakran társul elhízással, magas vérzsír értékekkel és cukorbetegséggel. E négy kórkép együttes előfordulását „halálos négyes” néven is emlegeti a szakirodalom, ezzel is jelezve különös veszélyét. Hypertensio következtében az erek (artériák) falára, az ereket bélelő ér belhártyára (endothel) nehezedő falfeszülés elősegíti az endothel dysfunctio, évekkel később az atherosclerosis (érelmeszesedés) kifejlődését, okozva a cardiovascularis (szív- és érrendszeri) megbetegedéseket.

A hypertonia diétás kezelésének lényege a sószegénység. Ez azt jelenti, hogy kevesebb sót szabad felhasználni az ízesítéshez, valamint a sószegényebb nyersanyagokat kell kiválasztani az ételek elkészítéséhez. A hagyományos módon ízesített ételek igen sok felesleges sót tartalmaznak. Valójában szervezetünk számára elegendő volna az a sómennyiség, ami az élelmi-anyagokban természetesen is benne van. A gyermekkorunktól megszokott sós íz miatt azonban jelentős mennyiségű sót teszünk naponta ételeikbe. A sószegény diéta elkészítéséhez a legfontosabb, hogy egyre csökkentsük a hozzáadott só mennyiségét, mindig kevesebbet tegyünk az ételekbe. Az étrend megtartását megkönnyíti, ha más fűszereket bővebben használ. Mintegy két hónap alatt meg lehet szokni a mérsékelt sótartalmú táplálkozást. A sószegény diéta összeállításához ismerni kell a nyersanyagok és élelmiszerek sótartalmát is, ezek leolvashatók a mellékelt táblázatból. A közepes sószegény diétában mindössze 500 – 1500 mg nátrium van. A kezelés hatásosságát fokozza, ha elhízás esetén kalóriaszegény diétával testsúlycsökkenést érünk el. Ezért a sószegény diétát folytatóknak kevesebbet szabad enni, egészen addig, míg a kívánatos testsúlycsökkenés be nem következett (napi 1000 kalóriával gyorsabb, 1500 kalóriával lassabb fogyás érhető el). A vízhajtó gyógyszerek nátriumot ürítenek ki a szervezetből ezért erélyes vízhajtáskor nem tanácsos túlságosan szószegény táplálékot fogyasztani. Tekintettel arra, hogy bizonyos vízhajtók nem csak nátriumot, hanem más fontos sókat is kiürítenek (kálium, magnézium), ezek mellé mindig be kell venni az előírt, káliumot tartalmazó készítményt és a magnézium pótlása is fontos! A sószegény diéta összeállítása nem könnyű, hiszen kevés só, illetve nátrium, minden táplálékban van, különösen az állati eredetű termékekben. Éppen ezért a táplálkozás alapját ilyenkor a zöldség-, főzelékfélék és a gyümölcsök alkotják, amelyek magasabb kálium és magnézium tartalmuk miatt előnyösek, kalóriában is viszonylag szegények. Arra kell törekedni, hogy minden nap legalább kétszer, háromszor legyen zöldség-, főzelékféle a tányéron és egy-kétszer gyümölcs. Köretnek igen jó a burgonya. Az értékes állati termékek közül elsősorban a tojás, tejtermékek és kevés hús fogyasztható, de a húskészítmények már kevésbé, mert tartósításukhoz sok sót használ az élelmiszeripar. Sószegény étrend mellet a beteg nem kíván nagymennyiségű folyadékot, így a folyadékfelvétel korlátozása nem szükséges. Természetesen a bevezetőben jelzett esetlegesen fennálló magas vérzsír (koleszterin) szintre, esetleges magasabb vércukor értékekre is figyelemmel kell lennünk! Kiemelném a rendszeres testmozgás vérnyomáscsökkentő hatását, jelentőségét. Ez lehet séta, úszás, kerékpározás, szobagimnasztika,… de fontos, hogy hetente legalább 5 alkalommal, alkalmanként 30-50 percen át ún. aerodynamikus mozgást végezzen, mely után jólesően elfárad. Kimondható, a testmozgás gyógyszer!

 

Mikor tekinthető a mért vérnyomásérték kórosan magasnak?

Optimális <120/80 Hgmm
Normális <130/<85 Hgmm
Magas-normális 130-139/85-89 Hgmm
Enyhe hypertonia (I. stádium) 140-159/90-99 Hgmm
Középsúlyos hypertonia (II. stádium) 160-179/100-109 Hgmm
Súlyos hypertonia (III. stádium) >180/110 Hgmm
Izolált systoles hypertonia >140/<90 Hgmm

 

Melyek a magasvérnyomás tünetei?

A vérnyomás emelkedésének kórélettani alapja a kisartériák (verőerek) falfeszülésének növekedése. Ez a tónusfokozódás semmilyen jellegzetes panaszt nem vált ki. A leggyakoribb tüneteket (fejfájás, fülzúgás, bizonytalanság-érzés, látászavarok) a megemelkedett vérnyomás következtében megváltozó agyi ill. szemfenéki keringés okozza. Miután a magasvérnyomásban szenvedő betegnek sokszor nincsen mindaddig panasza, amíg a megemelkedett vérnyomás bizonyos szervek végleges károsodását nem okozza, gyakran szűrővizsgálat alkalmával ismerik fel a betegséget.

Melyek a magasvérnyomásra hajlamosító tényezők?

  • örökletes hajlam – a családon belül a magasvérnyomás halmozottan fordul elő
  • túlsúly
  • mozgásszegény életmód – egyaránt lehet a kövérség oka és következménye
  • alkoholfogyasztás – veszélyes mennyiségnek tekinthető, napi 2 vagy több üveg sör, napi ½ liter vagy ennél több bor, 1 dl-nyi vagy ennél nagyobb mennyiségű tömény ital rendszeres fogyasztása. A megengedett maximális mennyiség a fenti adatok felét sem érheti el és csak alkalmanként tanácsolható
  • dohányzás nemcsak rákkeltő, de a magasvérnyomás, az érelmeszesedés, a szívizominfarktus kialakulásának fontos kockázati tényezője
  • fokozott sóbevitel – erősen sózott ételek rendszeres fogyasztása
  • stressz-helyzetek
  • túlzott koffeinfogyasztás, elsősorban kávé formájában (napi 2 kávé megengedett)
  • maga az életkor is hajlamosító tényező, hiszen a 60 év felettiek korcsoportjában már minden második embernek magas a vérnyomása

Hogyan előzhetjük meg a magasvérnyomás kialakulását?

  • az ideális testsúly elérésével és megtartásával (1 kg testsúlycsökkenés 2/1 Hgmm-el csökkenti a vérnyomást)
  • rendszeres testmozgással
  • a dohányzás elhagyásával
  • sóbevitel jelentős csökkentésével

A fenti néhány pont következetes betartásával az enyhén emelkedett magasvérnyomás is gyakran normalizálódik, gyógyszeres kezelést nem feltétlenül igényel.

Mi lehet a magasvérnyomás kialakulásának oka?

A kis artériák falának fokozott feszülése miatt emelkedik meg mind a felső/szisztolés, mind az alsó/diasztolés vérnyomásérték. Ezt a tónusfokozódást az esetek kb. 90%-ban esszenciálisnak vagy elsődlegesnek nevezzük, mert egyéb megbetegedést nem lehet a vérnyomás emelkedés hátterében kimutatni. A magasvérnyomás betegek kb. 10%-a másodlagos magasvérnyomásban szenved, azaz a vérnyomás emelkedést egyéb megbetegedés váltja ki (krónikus vesebetegségek, a vese fejlődési rendellenességei, egyes hormonális eredetű megbetegedések). A másodlagos magasvérnyomást az alapbetegség kezelésével gyógyítjuk. Az elsődleges, vagy esszenciálismagasvárnyomás kezelésekor vérnyomáscsökkentő szerekkel biztosítjuk a vérnyomásérték normalizálódását.

Ha a magasvérnyomás nem okoz különösebb panaszt, miért kell kezelni?

magasvérnyomás következtében az érelmeszesedési folyamat lényegesen felgyorsul, amelyet elsősorban a vese, az agy és a szemfenék, valamint a szívizomzat vérellátásában bekövetkező zavarok jeleznek. A megemelkedett vérnyomás fokozott munkát ró a szívre, amelynek megnövekedett ellenállású érpályába kell kinyomnia a vért. Mindezek következtében a magasvérnyomás az alábbi maradandó szervkárosodásokhoz vezethet, amennyiben nem kezelik:

  • szívelégtelenség
  • veseelégtelenség
  • koszorúsér szűkület
  • akut szívizominfarktus
  • stroke
  • szemfenéki érelváltozások

kezelés célja a szövődmények kialakulásának megelőzése. Ezért nagyon fontos a megfelelően hatékony és rendszeres gyógyszeres kezelés, kiegészítve az életmódbeli változtatásokkal. A kezelés akkor sikeres, ha a vérnyomást a normális értéktartományban, azaz 130/85 Hgmm alatt tartja.

A vérnyomáscsökkentő kezeléssel kapcsolatos tudnivalók

magasvérnyomás gyógyszeres beállítása mind a beteg, mind az orvos részéről rendkívül sok türelmet és kitartást igényel. Számos vérnyomáscsökkentő gyógyszer áll ma már rendelkezésünkre, a legkülönbözőbb kombinációs lehetőségekkel. A kezelés célja, hogy a lehető legkisebb gyógyszeradaggal, a lehető legkevesebb mellékhatást okozva a lehető leghatékonyabban és tartósan csökkentsük a megemelkedett vérnyomást. Ezt a célt gyakran csak többszöri próbálkozás után lehet elérni. A hírtelen normális szintre visszaesett vérnyomás rossz közérzetet okozhat – ez is egyik oka lehet a gyógyszerszedés hirtelen abbahagyásának. A másik ok a vérnyomás normalizálódása, mikor a beteg gyógyultnak véli állapotát, ezért hagyja el a gyógyszert. Sokszor pedig egyszerűen elfogy a gyógyszer és nincs idő újat íratni. A vérnyomáscsökkentő kezelést egész élten át folytatni kell. Nem szerencsés a gyógyszerek hirtelen elhagyása, mert komoly vérnyomáskiugrást okozhat. A gyógyszeres kezelés lényege tehát a folyamatos gyógyszerszedés, ami a mai korszerű gyógyszerek adása mellett nem rontja a betegek életminőségét.

 

magasvérnyomás betegség diétás kezelésének egyik fontos része a táplálék nátrium tartalmának csökkentése, ebben nyújt segítséget az alábbi táblázat

 

10 dkg (100 gramm) tisztított élelmianyag, élelmiszer nátrium tartalma milligrammban

 

búzaliszt (főző) 3 káposzta (nyári) 12
rizs (csiszolt) 6 kelkáposzta 17,2
édes kétszersült 270 paraj 22,4
fehér kenyér 808 petrezselyemgyökér 34,4
félbarna kenyér 825 retek (hónapos) 58,5
kalács 682 alma 3,9
keksz (finom) 260 banán 22
keksz (háztartási) 392 cseresznye 8
kifli 345 egres 5,9
száraztészta (2 tojás) 210 kajszibarack 6,1
zsemle 630 körte 2,3
csirkehús 50 málna 3,9
marhahús (sovány) 100 meggy 4,7
sertéshús (közepes) 129 narancs 2,6
sertéshús (sovány) 148 őszibarack 3,6
sertésmáj 338 ribiszke (vörös) 7,6
sertésnyelv 127 szamóca 4,6
csabai kolbász 1605 szilva 3,9
disznósajt 1750 szőlő 2,3
gépsonka 855 sárgabarack lekvár 18
májpástétom 970 dió 10,5
párizsi, krinolin 910 gesztenye 20
sárgarépa 125 mandula 8
uborka 13 mák 16,5
zöldbab 1,3 mogyoró 18
zöldborsó 7,1 joghurt, kefir 120
zöldpaprika 3,2 túró (sovány) 20
bab (száraz) 7,8 keménysajt (zsíros) 800
borsó (száraz) 9,5 sajt (kenhető) 1200
lencse (száraz) 10 tej (fölözött) 53
burgonya (téli) 4,5 tejföl 35
céklarépa 98 vaj 11
fejes saláta 15,8 csokoládé (főző) 250
főzőtök 1,2 kakaó 40
karalábé 53,1 kávé (pörkölt) 60
karfiol 30,1 tea 50
káposzta (fejes) 23,4