Szinte mindannyiunk családjában vagy szűkebb ismeretségi körben vannak idős emberek. Sokukat régóta ismerjük és a mindennapi rohanásban, mely az összes energiánkat felemészti, észre sem vesszük, hogy lassan „megváltoztak”.

Gondolkodásuk meglassult, feledékenyek, nem olvasnak, nem főznek, mert „nincs kedvük”, „rossz a szemük”, nem mozdulnak ki otthonról, és ha hírtelen támadt lelkiismeret furdalástól indítatva próbálunk valamit változtatni életükön, kedves de határozott szelídséggel hárítanak el, mondván: „Jó ez nekem így is, fiam.”

Belegondoltunk-e abba, hogy ezek a változások esetleg nem csak az öregség számlájára írhatók, hanem betegség tünetei is lehetnek? Ez egyébként sokakban még akkor sem merül fel, amikor az idős ember szellemi hanyatlása már nagyon nyilvánvaló: akár a saját lakásában is eltéved, esetleg közeli hozzátartozóját sem ismeri fel, enni is csak segítséggel tud, vagy már vegetatív működéseinek sem ura többé.

Lehet, hogy Ön is hallott már az Alzheimer betegségről, melyet sokan az „évszázad betegségének” neveznek, és amely az időskori szellemi hanyatlások (orvosi szakkifejezéssel: demenciák) egyik igen gyakori oka, de csak az egyik. Sok egyéb is lehetséges. Amikor este fáradtan percekig keressük, ki tudja hová letett szemüvegünket, még nem kell induló szellemi hanyatlásunkra következtetnünk.

Mi is a demencia, mik a korai tünetei, hogyan ismerhető fel a háttérben meghúzódó betegség, és ami a legfontosabb, tudunk-e valamit tenni a megelőzéséért, vagy ha már kialakult, a gyógyításáért?

A demencia a szellemi képességek hanyatlásának tünetcsoportja. Tünetcsoport tehát, amely mindig valamilyen betegség következménye. Kóros mértékű feledékenység, a gondolkodás – főként az ítéletalkotás – zavara, később a beszéd, írás, számolás károsodása, majd ha olyan betegség okozza, mely maga is folyamatosan súlyosbodik, sok egyéb tünet is megjelenhet.

A demeciák hátterében zajló betegségek – jelentős egyszerűsítéssel – két nagy csoportra oszthatók:

Az 50 éves kor alatti demenciák: ahol az esetek jelentős részében van – vagy a nem túl távoli múltban volt – valami olyan, az agyat ért károsodás (baleset, sérülés, agyvérzés, agyvelőgyulladás, túlzott alkoholfogyasztás, stb.), mely magyarázza a tüneteket és ezek ténye a hozzátartozók előtt is ismert.

65 éves kor felett azonban más a helyzet. Az ilyenkor kezdődő demenciák nagy többsége ugyanis lassan, minden előzmény nélkül, alattomosan, lappangva alakul ki. S mivel bizonyos pszichés változások az életkor előrehaladtával, vagy az élethelyzet változása folytán sokszor nagyon hasonló formában öltenek testet, könnyen elsiklunk felette. A probléma sokkal jelentősebb, mint gondolnánk, nemzetközi felmérések alapján a 65 évesnél idősebb lakossága 10%-a demens. Hazánkban több mint 1,5 millió 65 évesnél idősebb ember él. Ez azt jelenti, hogy durván 150 000 az érintettek száma. Ha ehhez hozzávesszük azokat is, akik egészségesek, de a mindennapi életükben állandóan jelen van a demenciában szenvedő emberrel való törődés problematikája, akkor olyasmiről van szó, amely előbb vagy utóbb mindannyiunkat nagy valószínűséggel érinteni fog. Nézzük csak, mik azok a tünetek, melyek megjelenésekor gondolnunk kell arra, hogy korosodó szeretteinknél vagy csak ismerőseinknél demenciáról lehet szó.

Kora jel a figyelemzavar: betegünk nem tud összpontosítani, beszélgetés közben elveszti a fonalat, nehezen tud váltani, folyton visszatér ugyanahhoz a témához. Mintha az életereje megfogyatkozott volna: fáradékony, közönyös, korábbi kedvtelései már nem okoznak örömöt, esetleg abba is hagyja őket. Memóriája feltűnően romlik: fontos dolgokat is gyorsan elfelejt, a néhány perccel korábban elhangzottakról úgy kezd újra társalogni, mintha nem is beszéltünk volna róla. A szavak olykor nehezen jutnak eszébe: „pedig itt van a nyelvem hegyén”. Magatartása, viselkedése megváltozik, mintha nem is ugyanaz az ember lenne, akit oly régóta ismerünk.

Természetesen nemcsak a demencia okozhatja mindezeket. Lehet például – az idős korban szintén gyakori – depresszió megnyilvánulása is vagy egyéb pszichés ok. De ezt már csak orvosi vizsgálat döntheti el.

Mit tehetünk, ha ilyen tüneteket észlelünk? A legfontosabb, hogy kellő türelemmel és tapintattal rábeszéljük az érintettet, hogy egy rövid orvosi vizsgálat erejéig keresse fel háziorvosát. Ez sokszor nem könnyű, egyrészt, mert a betegség előrehaladtával a betegség-belátás is egyre jobban elvész, másrészt, mert az idős ember is hajlamos arra, hogy a kezdeti tüneteknek ne tulajdonítson kellő jelentőséget. A vizsgálat előtt feltétlenül tájékoztatni kell az orvost az általunk észleltekről, mi az, amiben a változást látjuk a beteg korábbi viselkedéséhez vagy képességeihez képest. A hangsúly ugyanis a változáson van. Mindez megéri a fáradtságot, mert a demenciának sokféle oka lehet, többféle megoldást kínálva.

A mindenkori szokásos panaszok és tünetek kikérdezése után a belgyógyászati, idegrendszeri és pszichés vizsgálatok következnek. Majd néhány perc alatt elvégezhető tesztekkel nagyjából már kiderül, hogy valóban szellemi hanyatlásról, vagy valami másról van-e szó.

Visszafordítható-e a folyamat? Lehet, hogy igen. Ehhez legalább két feltételnek kell teljesülnie:

Az egyik, hogy olyan betegség álljon a háttérben, melynél a gyógykezelés lehetősége fennáll. Ilyen például, ha altatók, nyugtatók, alkoholizmus okozza a tüneteket. Az ok megszüntetésével jelentős javulás, esetleg teljes gyógyulás is elérhető. Van olyan, általában időseknél jelentkező demenciaforma is, amit az agyvízfelszívódás zavara okoz. Ilyenkor pl. erélyes keringésjavító – infúziós – kezelés vagy egy viszonylag egyszerű, kis kockázattal járó műtéti beavatkozás jelentős javulást eredményezhet.

A másik, hogy minél korábban kell felismerni a betegséget. A kialakult agyi károsodás előrehaladtával a javulás esélye egyre kisebb.

Megelőzhetők-e ma a demenciák? Bizonyos formái igen. Például a hazánkban oly gyakori agyi érbetegségekre visszavezetett demencia. Az idejekorán szűréssel felfedezett, az agyat ellátó ereken kialakulóban lévő szűkület részben gyógyszeres kezeléssel, részben, ha már előrehaladott, műtéttel megoldható még mielőtt az agyat károsodás érné.

Mi a helyzet az Alzheimer betegséggel? E kórkép pontos okát nem ismerjük, de ma már sokat tudunk arról, hogyan jöhet létre. Bizonyos ingerületátvivő anyag (acetilkolin – melynek jelentős szerepe van a tanulás folyamatában) mennyisége a betegség előrehaladtával csökken. Emellett egy enzim (MAO-B) mennyisége megnő, és ez az igen kényes agyi egyensúlyi folyamatokra kedvezőtlen hatást gyakorol. Ezenkívül a szervezetünkben zajló anyagcsere folyamatok során túlzott mennyiségben képződő méreganyagok is idegsejt károsító hatásúak. Ezeken az ismereteken alapul ma a gyógykezelés, mert ezek a folyamatok ma már különféle gyógyszerekkel befolyásolhatók. Szerencsés esetben javulás, de mindenképpen a betegség előrehaladásának lassítása érhető el. Ez sem elhanyagolható eredmény. Legalább ilyen fontos a szellemi aktivitás fenntartása, az önértékelés megőrzése. Bizonyított tény, hogy az élénk szellemi tevékenységet végzők körében az Alzheimer-kór előfordulása lényegesen ritkább.

Melyek a demencia (szellemi hanyatlás) korai tünetei?

A demencia különbözően hat az emberekre. Nincs két olyan ember, aki egyforma kórtörténettel rendelkezne. Az egyén személyisége, általános egészségi állapota és társadalmi helyzete mind szerepet játszanak a demencia rá gyakorolt hatásának meghatározásában.

A demencia gyakori tünetei

• Memóriazavar

A hanyatló memória, főleg a rövid távú memória a demencia leggyakoribb korai tünete. Aki egyszerűen csak feledékeny, de emlékszik az elfelejtett dologgal kapcsolatos egyéb tényekre.

• Nehézségek a mindennapi megszokott tevékenységekben

A demens betegek gyakran nehezen tudják elvégezni a mindennapi, általában gondolkodás nélkül ellátott feladatokat.

• A nyelvi kifejezőkészség zavarai

Mindenkivel előfordul, hogy nem találja a megfelelő szót. A demens beteg azonban gyakran egyszerű szavakat is elfelejt, vagy egész más szavakathasznál helyettük, ettől az írása és a beszéde nehezen értelmezhetővé válik.

• Időbeli és térbeli dezorientáltság

Valamennyien elfelejtjük néha, hogy milyen nap is van, vagy hogy hova megyünk, de a demens beteg ismerős környéken is eltéved. Elfelejti, hogy éppen hol van, hogyan került oda és hogyan kell hazamennie. A demens beteg az éjszakát is összekeverheti a nappallal.

• Hibás vagy csökkent ítélőképesség

Előfordulhat, hogy a demens beteg nem megfelelően öltözik, meleg napon több réteget is magára vesz, míg hideg időben csak nagyon kevés ruhadarabot ölt fel.

• A figyelem hanyatlása

A demens betegnek gondot okozhat egy beszélgetés követése, vagy elfelejti, hogy a számlákat be kell fizetnie.

• Tárgyak rossz helyre tétele

Ideiglenesen bárkivel megesik, hogy rossz helyre teszi a pénztárcáját vagy a kulcsát. A demens beteg szokatlan helyekre rakja a tárgyakat.

• Kedélyállapot- és viselkedésbeli változások

A demens beteg szokatlanul érzelmessé válhat, hirtelen hangulatváltozásai lehetnek minden ok nélkül, vagy kevesebb érzelmet mutat, mint régebben.

• A személyiség megváltozása

A demens beteg gyanakvóvá, ingerlékennyé, depresszióssá, apatikussá vagy szorongóvá és izgatottá válhat, főleg olyan helyzetekben, amikor a memóriazavar is nehezíti a helyzetet.

• A kezdeményezőkészség elvesztése

A demens beteg nagyon passzívvá válhat, többet alhat, mint szokott, vagy elveszítheti az érdeklődését korábbi hobbija iránt