A cukorbetegség lényege
A cukorbetegséget az orvosi szaknyelv diabetes mellitus névvel jelöli. Lényege az, hogy az inzulin, a hasnyálmirigy egyik alapvetően fontos hormonja a szervezetből hiányzik, vagy jelen van ugyan, de hatását nem fejti ki kellőképpen. Az 1-es típusú diabetes mellitus a gyermek- vagy serdülőkori kezdetű forma, e típus fiatal felnőtt korban (általában 35 év alatt) is kezdődhet, s ritkaságnak számít az, ha magasabb életkorban alakul ki. Ekkor a hasnyálmirigy nem termel elegendő inzulint, gyakran teljes inzulinhiány igazolható. Viszonylag rövid idő alatt alakul ki, a kezelést csak az inzulin pótlása jelentheti. A 2-es típus felnőtt- és időskorban kezdődő forma, ebben az esetben a hasnyálmirigy ugyan termel inzulint, de a sejtek elvesztik érzékenységüket vele szemben. A hasnyálmirigy kezdetben egyre több inzulin termelésével próbálja a helyzetet kiegyenlíteni, később azonban az inzulint termelő sejtek kimerülnek, s ténylegesen az inzulinhiány következményei állnak elő. Gyakran lappangva, évek alatt fejlődik ki, kezelésében kezdetben a diéta, majd a diéta melletti tablettás kezelés kap elsődleges szerepet, s csak a betegek kis hányada – általában több évre terjedő tablettás kezelés után – szorul inzulin adására. Mivel kezdete lassú, gyakran teljesen tünetmentes állapotban, egyéb vizsgálatok kapcsán kerül felismerésre. Kialakulásában örökletes hajlam mellett jelenlévő külső tényezők játszanak szerepet, mint elhízás, alkohol. Legdöntőbb ok a testsúlyfelesleg, mai életmódunk sajnos e tekintetben rendkívül rossz. Évszázadokon, évezredeken keresztül a táplálékkal a szervezetbe kerülő energiát kellően ellensúlyozta a sok mozgás (gyaloglás, futás, lovaglás, vadászat,..), ma viszont sétálás helyett járművet használunk, naphosszat íróasztal mellett, este televízió előtt ülünk és bőségesen táplálkozunk. Nyilvánvaló az elhízás megjelenése, a felvett energia ugyanis tartósan meghaladja a leadottat. A testsúlyfelesleg következtében a rendelkezésre álló inzulin egyre kevésbé tudja kifejteni hatását, a vércukor fokozatosan emelkedik, s cukorbetegség alakul ki. Ez az állapot azonban más szempontból is veszélyt jelent az adott egyén számára, ugyanis elhízottaknál gyakrabban fordul elő magas vérnyomás, a vérzsírok (koleszterin, triglicerid) emelkedése, olykor a vér húgysav szintjének növekedése (ez utóbbi köszvény kialakulásához teremthet alapot). Mindezek a tényezők együttesen megnövelik a korai érelmeszesedés kialakulásának valószínűségét, s ez a magyarázata ezen betegeknél gyakorta jelentkező cardiovascularis (szív- és érrendszeri) betegségeknek (szívinfarktus, stroke [agyérkatasztrófa], alsó végtagi érszűkület).
- Normál éhomi vércukor VC(é): < 6,1 mmol/l]
- Emelkedett éhomi vércukor (IFG): VC(é) ≥ 6,1 mmol/l de < 7,0 mmol/l és VC (OGTT 120’) < 7,8 mmol
- Csökkent glükóztolerancia (IGT): VC(é) ≥ 7,0 mmol/l és VC (OGTT 120’) ≥ 7,8 mmol de < 11,1 mol/l
- Diabetes mellitus (1-es típus): VC(é) ≥ 7,0 mmol/l vagy étkezéstől függetlenül a nap bármely szakaszában mért VC ≥ 11,1 mmol/l valamint a VC (OGTT 120′) ≥ 11,1 mmol/l
- Diabetes mellitus (2-es típus): VC(é) ≥ 7,0 mmol/l vagy étkezéstől függetlenül a nap bármely szakaszában mért VC ≥ 11,1 mmol/l valamint a VC (OGTT 120′) ≥ 11,1 mmol/l
Fontos tudni, hogy az elhízáshoz társuló cukorbetegség megfelelő laboratóriumi vizsgálattal már enyhébb stádiumban – az ún. csökkent glukóz tolerancia szakaszában (IGT) – felismerhető, s az ekkor elkezdett étrendi, életmódbeli változtatásokkal az esetek nagy részében megelőzhető a tényleges cukorbetegség kifejlődése.
A diétás kezelés alapszabályai
Az energia felvétel egyéni legyen. Egy normál testtömegű cukorbeteg diétájának az energiatartalma annyi legyen, amennyit a testtömege és munkaképességének fenntartása igényel (1000 – 3500 kcal/nap). Ha a cukorbeteg elhízott, mindaddig kevesebbet kell ennie, amíg a testtömege a kívánt szintre nem csökken. A testtömeg normalizálása ugyanis a cukorbeteg számára a legfontosabb teendő. Bárki könnyen kiszámíthatja ideális testtömegét. Módosított Broca index = (testmagasság cm-ben – 100) – 10 %. Eszerint egy 165 cm magas nő ideális testtömege: (165 – 100) – 10% = 65 – 6,5 = 58,5 kg).
A testömeg index pontosabb értéket ad
| BMI (Bodi Mass Index) = Testtömeg index = testtömeg (kg) / testmagasság (m)2 |
| 140 | 58,2 | 54,6 | 51,4 | 51,4 | 45,7 | 43,2 | 40,9 | 38,7 | 36,8 | 35,0 | 33,3 | 31,7 |
| 135 | 56,1 | 52,7 | 49,5 | 49,5 | 44,0 | 41,6 | 39,4 | 37,3 | 35,5 | 33,8 | 32,1 | 30,6 |
| 130 | 54,1 | 50,7 | 47,7 | 44,9 | 42,4 | 40,1 | 38,0 | 36,0 | 34,2 | 32,5 | 30,9 | 29,4 |
| 125 | 52,0 | 48,8 | 45,9 | 43,2 | 40,8 | 38,5 | 36,5 | 34,6 | 32,8 | 31,2 | 29,7 | 28,3 |
| 120 | 50,0 | 46,8 | 44,1 | 41,5 | 39,2 | 37,0 | 35,0 | 33,2 | 31,5 | 30,0 | 28,5 | 27,2 |
| 115 | 47,9 | 44,9 | 42,2 | 39,7 | 37,5 | 35,4 | 33,6 | 31,8 | 30,2 | 28,7 | 27,3 | 26,0 |
| 110 | 45,8 | 42,9 | 40,4 | 38,0 | 35,9 | 33,9 | 32,1 | 30,4 | 28,9 | 27,5 | 26,1 | 24,9 |
| 105 | 43,7 | 41,0 | 38,6 | 36,3 | 34,3 | 32,4 | 30,7 | 29,0 | 27,6 | 26,2 | 24,9 | 23,8 |
| 100 | 41,6 | 39,0 | 36,7 | 34,6 | 32,6 | 30,8 | 29,2 | 27,7 | 26,3 | 25,0 | 23,7 | 22,6 |
| 95 | 39,5 | 37,1 | 34,9 | 32,8 | 31,0 | 29,3 | 27,7 | 26,3 | 25,0 | 23,7 | 22,6 | 21,5 |
| 90 | 37,5 | 35,1 | 33,0 | 31,1 | 29,4 | 27,7 | 26,3 | 24,9 | 23,6 | 22,5 | 21,4 | 20,4 |
| 85 | 35,4 | 33,2 | 31,2 | 29,4 | 27,7 | 26,2 | 24,8 | 23,5 | 22,3 | 21,2 | 20,2 | 19,2 |
| 80 | 33,3 | 31,2 | 29,4 | 27,6 | 26,1 | 24,6 | 23,3 | 22,1 | 21,0 | 20,0 | 19,0 | 18,1 |
| 75 | 31,2 | 29,2 | 27,5 | 25,9 | 24,5 | 23,1 | 21,9 | 20,7 | 19,7 | 18,7 | 17,8 | 17,0 |
| 70 | 29,1 | 27,3 | 25,7 | 24,7 | 22,8 | 21,6 | 20,4 | 19,3 | 18,4 | 17,5 | 16,6 | 15,8 |
| 65 | 27,0 | 25,3 | 23,8 | 22,4 | 21,2 | 20,0 | 19,0 | 18,0 | 17,1 | 16,2 | 15,4 | 14,7 |
| 60 | 25,0 | 23,4 | 22,4 | 20,7 | 19,6 | 18,5 | 17,5 | 16,6 | 15,7 | 15,0 | 14,0 | 13,6 |
| 55 | 22,9 | 21,4 | 20,2 | 19,0 | 17,9 | 16,9 | 16,0 | 15,2 | 14,4 | 13,7 | 13,0 | 12,4 |
| kg/cm | 155 | 160 | 165 | 170 | 175 | 180 | 185 | 190 | 195 | 200 | 205 | 210 |
| Keresse meg testmagasságát a táblázat vízszintes alsó során, majd ennek vonalában olvassa le a testsúlyértékéhez tartozó számot |
| Sovány | ≤ 18,4 |
| Ideális testsúly | 18,5 – 24,9 |
| Túlsúlyos | 25,0 – 29,9 |
| Elhízott | 30,0 – 34,9 |
| Jelentősen elhízott | 35,0 – 39,9 |
| Extrém elhízott | ≥ 40 |
Kapcsolódó oldal: [ BMI (testtömeg index) kalkulátor ]
Kapcsolódó oldal: [ Testsúlyfeleslegről – V a j o n t ú l s ú l y o s Ö n? ]
Az étrend tápanyag összetételét tekintve mai tudásunk szerint akkor járunk el helyesen, ha az kiegyensúlyozott. A táplálék formájában felvett energia kb. 50% – át szénhidrátból, 20 – át fehérjéből, 30% – át pedig zsírból fedezi a cukorbeteg. Minthogy az egyénenkénti energiaigény tág határok között változik, az elfogyasztott tápanyagok mennyiségének is egyéninek kell lennie. A cukorbeteg egyszerűen biztosíthatja étrendjének helyes tápanyag összetételét – anélkül, hogy az étrend valamennyi tápanyag összetevőjével (fehérjével, zsírral, szénhidráttal) külön foglalkozna – azáltal, hogy kiszámolja az étrend energia- és szénhidráttartalmát, s lehetőleg zsírszegényen étkezik. Az étkezések gyakoriságát illetően azt javasoljuk, hogy a cukorbetegek napjában legkevesebb ötször, de inkább hatszor étkezzenek. (Ez alól csak azok az intenzív inzulinkezelés alatt álló betegek kivételek, akiknél a napi négyszeri inzulinadás mellett háromszori – négyszeri étkezéssel is kitűnő anyagcsere állapot érhető el.) A vércukrot gyorsan emelő étel, ital fogyasztását célszerű kerülni. Ebbe a kategóriába elsősorban a cukros folyadékok (pl. üdítőitalok) és a magas cukortartalmú édességek tartoznak. Tulajdonképpen jó okunk van azt állítani, hogy a cukorbeteg – beleértve a fogyókúrázót is – semmilyen speciális diétát nem igényel, vagy legalábbis nem lényegesen különbözőt attól az étrendtől, amely – mint az „egészséges táplálkozás alkotóeleme” – bárkinek ajánlható.
Mit és mit ne egyen a cukorbeteg?
Szénhidrátokat
Egyre inkább polgárjogot nyer a szénhidráttartalmú élelmiszerek új típusú osztályozása, mégpedig hogy milyen mértékben emelik a vércukrot. Vannak kerülendő, mérve fogyasztandó és szabadon fogyasztható élelmiszerek.
Kerülendő a répa- és a malátacukor, a méz, minden cukrozott üdítőital és cukorral készült sütemény, a lekvár, a befőtt/kompót, csokoládékészítmények, a fagylalt.
Mérve fogyasztandó a fehér liszt és kenyér, a barna kenyér, az Abonett, a tészta, a rizs, a keksz, a müzli, a burgonya, a kukorica, a tej, a joghurt, a gyümölcs és a cukrozatlan gyümölcslé. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a finoman feldolgozott élelmiszerek – például a burgonyapehelyből készített burgonyapüré, a rizs- és kukoricapehely – jobban növelik a vércukrot, mint a főtt burgonya és a rizs. A tészták közül a spagetti kevésbé emeli a vércukrot, mint a galuska, a metélt- vagy kockatészta.
Szabadon fogyasztható szokásos mennyiségben az összes zöldség- és főzelékféle, különösen a leveles zöldség (a saláta, a paraj, a sóska), továbbá a zöldbab, a zöldpaprika, a retek, a karfiol, a karalábé, a káposzta, az uborka és a paradicsom.
Fehérjéket
Hangsúlyoznunk kell, hogy a cukorbetegeknek arra kell törekednie, hogy minél kevesebb zsiradékot, azaz minél soványabb hús- és tejterméket fogyasszon, mert elsősorban ezáltal biztosíthatja diétájának energiaszegénységét. A sovány marha-, sertés- és csirkehúst, a gépsonkát, a sonkaszalámit, a baromfifelvágottat, a virslit és a párizsit részesítse előnyben, míg a zsíros kolbászt és szalámifélét, valamint az igen nagy koleszterintartalmú májkrémet kerülje, illetőleg csak csekély (1-2 dkg-os) mennyiségben fogyassza. Ugyanígy előnyösebb a sovány (1,5% zsírtartalmú) tej, a félzsíros túrók és sajtok fogyasztása is. Egyúttal szakítani kell azzal a tévhittel is, hogy a cukorbetegnek a húst hússal kell ennie, mert viszonylag kis mennyiségű fehérjével is fedezni tudja szervezetének teljes szükségletét.
Zsiradékokat
Mai tudásunk szerint helyes, ha a növényi és az állati zsiradékok fele-fele arányban fordulnak elő a cukorbeteg étrendjében. Minthogy az állati eredetű zsiradék java része húsokkal, felvágottakkal és tejtermékekkel jut a szervezetünkbe, ezen felül csekély mennyiségben fogyasszon sertészsírt és vajat a cukorbeteg. Az ételeit inkább kevés napraforgóolajjal vagy főzőmargarinnal készítse el. Az alacsonyabb energiatartalmú étrendre szorulók számára célszerű, ha a zsírszegény konyhatechnikát – teflonserpenyőt, alufóliát, grillezést és a roston sütést alkalmazzák, s a főzelékfélék elkészítésénél habarás helyett a gőzben párolást részesítik előnyben. A vajat csökkentett energiatartalmú margarinnal helyettesítsék. A magas koleszterintartalmú tojásból napi egynél többet ne egyen a cukorbeteg.
Az alkohol fogyasztás kérdéséről cukorbetegség kapcsán is érdemes külön kiemelten foglalkozni. „Alkohol” – a kis mértékben, pl. vacsorát követően elfogyasztott egy dl száraz vörösbor vagy 2-3 dl sör (jóllehet az utóbbi enyhén vércukor emelkedést okoz) semmiképpen sem minősíthető károsnak. A baj mindig a mértékletesség elfelejtésével van. A tartósan nagy mennyiségben fogyasztott alkohol jelentős kalória bevitelt jelent, elhízáshoz vezet, váratlan hypoglycaemias rosszullétet okozhat és az alkohol egyéb ártalmai (máj-, hasnyálmirigy-, szívizom-, központi és környéki idegrendszer károsodás, gyomorhurut, stb.) is előbb-utóbb megmutatkoznak.. Az édes likőrök, pezsgők és desszertborok viszont teljes mértékben kerülendők.
A diétás italok közül a mesterséges édesítőszerrel készült (light) üdítőitalok és korlátozott mennyiségben a light gyümölcsnektárok fogyaszthatók.
A diétás édességek, kekszek és csokoládék ellenben jobbára kerülendők, a kövér cukorbetegek számára pedig tilosak.
Az élvezeti szerek közül kevés tea és kávé általában fogyasztható – természetszerűleg mesterséges édesítőszerrel.
Hét lépés az egészséges táplálkozás felé
1. Kerülje a látható zsírt!
- vágja ki a látható zsírt a húsból és a csirke bőrét távolítsa el főzés előtt
- szedje le a zsírt az ételek tetejéről
- tartsa a vajat és a margarint hűtőszekrényben és kenje nagyon vékonyan, még jobb, ha szinte egyáltalán nem fogyasztja azokat
- grillezze, vagy főzze az ételeket sütés helyett
- az ételeket nagyon kis mennyiségű zsírban süsse ki
2. Kerülje a láthatatlan zsírt is!
- igyon zsíros tej helyett alacsony zsírtartalmú tejet
- alacsony zsírtartalmú kemény és lágy sajtokat egyen
- kerülje a nagy zsírtartalmú ételeket, pl. kolbász, szalámi, lunch hús és májpástétom
3. Keményítőtartalmú ételekkel lakjon jól!
A keményítőtartalmú ételek megszüntetik az éhségérzetet, viszonylag olcsók és jó rost források (elsősorban a félbarna- barna kenyér javasolt). Naponta egyen néhány falat keményítő tartalmú ételt, az alábbi példák egy-egy étkezést jelentenek.
- egy zsemle vagy egy szelet kenyér
- egy főtt vagy sült burgonya
- egy csésze zabkása vagy egyéb gabonaféle
- egy adag főtt rizs
- egy fél csésze főtt tészta, pl. spagetti
- egy fél csésze borsó, bab vagy lencse
4. Egyen naponta gyümölcsöt vagy zöldséget!
Zöldség, saláta vagy gyümölcs naponta fogyasztva, sok tápanyagot és rostot tartalmaz.
5. Szokjon le a cukorról!
- ne tegyen cukrot a teába vagy kávéba
- desszertként gyümölcsöt fogyasszon
- ne szirupban, hanem saját levében eltett konzerveket válasszon
- felezze meg a süteményt vagy kekszeket
- csökkentse felére a receptekben előírt cukor mennyiségét
- válassza a szénsavas üdítőitalok light formáját
6. Egyen elegendő fehérjetartalmú ételt!
Fogyasszon naponta fehérjetartalmú ételt, pl. sovány hús, hal, tojásfehérje, zsírszegény tejtermékek, a hús egy részét helyettesítse növényi eredetű fehérjékkel, pl. hüvelyesekkel, melyek kevesebb zsírt és több rostot tartalmaznak.
7. Igyon kevesebb alkoholt!
Nem kell lemondani az alkoholról. Naponta egy egység (3 dl sör vagy két deciliter száraz vörösbor vagy ezeknek megfelelő mennyiségű – 3-5 cl – nem édes „tömény” ital) étkezések kapcsán megengedhető.
Az alábbi táblázat segítséget nyújthat diétájában
| 10 g szénhidrátot tartalmazó ételek |
| 15 dkg alma (45 kcal) |
| 1/3 zsemle, 3 dkg gépsonkával (104 kcal) |
| 1 dl 100%-os rostos ivólé (60 kcal) |
| 2 dl kefir (126 kcal) |
| 15 dkg alma, 1 db kockasajt (120 kcal) |
| 1 vékonyszelet diabetikus ízestekercs (75 kcal) |
| 10 dkg kiwi (52 kcal) |
| 10 dkg mandarin (45 kcal) |
| 15 dkg grapefruit (54 kcal) |
| 10 dkg napraforgómag (590 kcal) |
| 6 dkg földimogyoró (400 kcal) |
| 20 dkg piros ribiszke (66 kcal) |
| 15 g szénhidrátot tartalmazó ételek |
| 20 dkg alma (60 kcal) |
| 4 db korpáskeksz (120 kcal) |
| 1/2 db zsemle, 1 dkg margarinnal, 5 dkg párizsival (250 kcal) |
| 20 dkg sárgarépa (80 kcal) |
| 3 dl rostos ivólé (45 kcal) |
| 2 dl kefir, 1 db abonett (156 kcal) |
| 20 g szénhidrátot tartalmazó ételek |
| 4 dkg kenyér, 1 db kockasajttal (167 kcal) |
| 2 dl tej, 1/3 zsemle (110 kcal) |
| 2 dl kefir, 2 db abonett (186 kcal) |
| 20 dkg őszibarack (82 kcal) |
| 2 dl kefir, 2 db abonett, 3 dkg gépsonka, 1 dkg margarin (300 kcal) |
| 15 dkg körte (78 kcal) |
| 1 db (47 gr) tepertős pogácsa (204 kcal) |
| 30 g szénhidrátot tartalmazó ételek |
| 1 zsemle, 2 dkg margarinnal, 5 dkg párizsival, retek (290 kcal) |
| 2 dl tej, 4 dkg kenyér, 1 dkg margarinnal, 3 dkg gépsonkával, 5 dkg paprikával |
| 2 dl kefir, 5 db korpáskeksz (276 kcal) |
| 6 dkg kenyér, 3 dkg zalaival, 5 dkg paradicsommal (220 kcal) |
| 2 dl kefir, 3 dkg natúr müzli (226 kcal) |
| 2 dl tej, 1 db virsli, 15 dkg franciasaláta, 1 db abonett (549 kcal) |
| natúrszelet, tökfőzelék (528 kcal) |
| grillcsirke (fél comb), 15 dkg petrezselymes burgonyával, kovászos uborka |
| vagdalt, lucskos vagy paradicsomos káposztával (500 kcal) |
| párolt marhaszelet, zöldbabfőzelék (350 kcal) |
| vagdalt, parajfőzelék (540 kcal) |
| grillcsirke, 20 dkg párolt mexikói köret (380 kcal) |
| 40 g szénhidrátot tartalmazó ételek |
| 2 dl 1,5%-os tej, 1 zsömle, 5 dkg párizsi, retek (340 kcal) |
| 3 dl 1,5%-os tej, 1 kifli, 5 dkg körözött, 10 dkg zöldpaprika (345 kcal) |
| 8 dkg kenyér, 2 dkg margarin, 3 dkg gépsonka (380 kcal) |
| 2 db tojásból rántotta, 8 dkg kenyér (390 kcal) |
| 1 pár virsli, mustár, 8 dkg kenyér (484 kcal) |
| 2 dl kefir, 8 dkg túró, 6 dkg rozskenyér (406 kcal) |
| 3 dkg müzli, 2 dl rostos körtelé, 10 dkg reszelt alma (160 kcal) |
| natúrszelet, kelkáposzta főzelék (490 kcal) |
| 15 dkg grillcsirke, 5 dkg rizs párolva, csemege uborka (420 kcal) |
| gulyásleves 15 dkg burgonyával, csipetkével (420 kcal) |
| stefániavagdalt, parajfőzelék ( 630 kcal) |
| rakott kelkáposzta (440 kcal) |
| csirkepaprikás, 5 dkg tészta, kovászos uborka (600 kcal) |
| csemege sertéskaraj, 20 dkg petrezselymes burgonya, paprikasaláta (380 kcal) |
| főtt marhahús, sacharinos paradicsommártás, 15 dkg burgonya (370 kcal) |
| 50 g szénhidrátot tartalmazó ételek |
| 3 dl light ivólé, 10 dkg grillcsirke, 15 dkg franciasaláta, 2 abonett (484 kcal) |
| csontleves, zöldségbetéttel, natúrszelet, 20 dkg zöldborsó, 15 dkg karfiol |
| rizsleves, csemege sertés, tökfőzelék (780 kcal) |
| gombaleves, sertéssült, vegyes zöldségköret (740 kcal) |
| vadas marhasült, 5 dkg tészta (475 kcal) |
| sertésragu leves, diabetikus túrófelfújt (664 kcal) |
| bakonyi sertés szelet, 5 dkg párolt rizs (586 kcal) |
| rizsleves, párizsi sertés, sajtos kelbimbó (770 kcal) |
| zöldborsóleves, grillcsirke (1/2 comb), majonézes almás-zellersaláta (817 kcal) |
| natúrszelet, zöldborsófőzelék (690 kcal) |
| zöldbabpörkölt, 20 dkg főtt burgonya (335 kcal |
| daragaluska leves, grill csirke, majonézes céklasaláta, 10 dkg burgonya (830 kcal) |
| csontleves, tojásomlett, parajfőzelék (720 kcal) |
| köményleves zsemlekockával, főtt csirke, kefires zöldségsaláta (550 kcal) |
| rántott hús, csőben sült karfiol (926 kcal) |
| diabetikus meggyleves, sertéssült, lengyeles karfiol (926 kcal) |
| karfiolleves, vagdalt, lengyeles zöldbab (732 kcal) |
| 60 g szénhidrátot tartalmazó ételek |
| csontleves, grillcsirke, 5 dkg rizs párolva, csemege uborka (502 kcal) |
| rizsleves, sertéssült, zöldborsófőzelék (760 kcal) |
| köményleves zsemlekockával, rakott kelkáposzta (735 kcal) |
| csontleves, óvári sertéssült, 5 dkg rizs párolva (674 kcal) |
| sacharinos paradicsomleves, natúr szelet, kelfőzelék (730 kcal) |
| zöldségleves, sertéssült, burgonyafőzelék (700 kcal) |
| húsleves, főtt marhahús, sacharinos paradicsommártás, 20 dkg burgonya (580 kcal) |
| májgaluskaleves, debreceni sertéssült, párolt káposzta, 15 dkg burgonya (720 kcal) |
| csontleves, borsostokány, 5 dkg tarhonya, kovászos uborka (690 kcal) |
| rántotthal, 15 dkg franciasaláta, 1/2 kifli (780 kcal) |
| hagymás rostélyos 25 dkg burgonyával, káposzta saláta (760 kcal) |
| burgonyaleves, vagdalt, kefires saláta (750 kcal) |
| grillcsirke, rizi-bizi, paradicsomsaláta (580 kcal) |
A következő táblázat egyes élelmi anyagok (nyersanyagok) és élelmiszerek szénhidráttartalmát mutatja
| Élelmiszerek és élelmi anyagok szénhidráttartalma gramm-ban megadva |
| (100g = 10dkg; 100ml = 1dl; ill. 1db mennyiségre vonatkoztatva) |
| rizs | 78 | káposzta | 6 |
| árpagyöngy | 75 | tök | 6 |
| búzadara | 73 | cukkíni | 5 |
| köles | 71 | padlizsán | 5 |
| rozsliszt | 74 | karfiol | 4 |
| búzaliszt (főző) | 70 | kelkáposzta | 4 |
| kukoricaliszt | 70 | mangold | 3 |
| zabpehely | 64 | brokkoli | 2 |
| búzakorpa | 51 | fejes saláta | 2 |
| száraztészta | 75 | kínai kel | 2 |
| kenyér (fehér) | 54 | paraj | 2 |
| kenyér (barna) | 50 | sóska | 2 |
| diabetikus búzatöretes kenyér | 23 | banán | 24 |
| diabetikus búzakorpás kenyér | 29 | szőlő | 18 |
| zsemle (1 db) | 30 | cseresznye | 14 |
| kifli (1 db) | 25 | zöldringló | 14 |
| burgonya | 20 | szilva | 13 |
| szárazbab | 54 | naspolya | 12 |
| sárgaborsó | 53 | körte | 12 |
| lencse | 53 | ananász | 12 |
| sárgarépa | 8 | meggy | 11 |
| petrezselyemgyökér | 6 | kiwi | 11 |
| zellergumó | 5 | cukordinnye | 11 |
| paradicsom | 4 | vörös szilva | 10 |
| zöldpaprika | 3 | kajszibarack | 10 |
| retek | 2 | őszibarack | 9 |
| uborka | 2 | narancs | 9 |
| kukoricaliszt | 24 | földieper | 7 |
| sütőtök | 17 | grape fruit | 7 |
| fejtett bab | 14 | görögdinnye | 7 |
| zöldborsó | 14 | alma | 7 |
| vöröshagyma | 8 | málna | 5 |
| zöldbab | 7 | citrom | 2 |
| karalábé | 7 | tej (1 dl) | 5 |
| cékla | 6 | tehéntúró | 4 |
| patisszon | 6 | sajt | 2 |
| bimbós kel | 6 |
Napi 200 g szénhidráttartalmú diéta ötszöri étkezési elosztására egy példa
| Reggeli | 55 g |
| Tízórai | 30 g |
| Ebéd | 55 g |
| Uzsonna | 25 g |
| Vacsora | 35 g |
| —— | |
| 200 g szénhidrát |
Az alábbi összefoglaló további segítséget adhat diétájának pontosabb betartásában
Naponta 3 főétkezés és 2 kisétkezés a kívánatos. Ezáltal elkerülheti a túlzott éhségérzést és csökkentheti az étkezések utáni vércukor emelkedést.
Szabadon fogyaszthat zöldségeket (paradicsom, paprika, uborka, káposzta, paraj, fejessaláta, fehérrépa, karalábé stb.), valamint gyengére elkészített teát, vizet, ásványvizet és energiamentes (light) üdítő italokat. Ezek az élelmiszerek és italok nem, vagy alig tartalmaznak energiát. Viszont a zöldségek rostban gazdagok, ezáltal csökkentik a vércukrot és egyúttal sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak.
Amennyiben súlyfeleslege van, célszerű csökkenteni a kenyér, burgonya, rizs, tésztafélék, hüvelyesek, gyümölcsök mennyiségét is. Egyúttal fogyasszon kevesebbet a sovány húsokból, halból, felvágottakból, tejből, tejtermékekből is. Ha testsúlya normális, mindezekből nem kell kevesebbet ennie, mint előzőleg, csupán napi ötszöri étkezésre ossza el.
Ha kívánatos, hogy testsúlya csökkenjen, maximálisan kerülnie kell a zsiradékokat és a zsíros ételeket (vaj, szalonna, kolbász- és szalámifélék, májkrém, tejszín, …) tartózkodnia kell az alkoholtól (égetett szeszek, likőrök, édes bor, sör).
Nem szabad fogyasztania cukrot, cukorral készült ételt, italt, mint csokoládé, desszertek, kekszek, sütemények, méz, cukros üdítő italok, gyümölcslevek: még a natúr gyümölcslevek is 8-10 % körüli cukrot tartalmaznak.
Kerülje a „diabetikus” édességeket is. A szorbit és a fruktóz „rejtett cukornak” tekintendő. A diétás csokoládék, desszertek sokszor zsírdúsak.
Mérsékelje a sófogyasztást, főként, ha magas a vérnyomása.
Ízletesen készítse el ételeit, használjon széles választékban fűszereket, citromot stb.