Kockázati tényezők

A szívkoszorúérbetegséget előidéző betegségeket és állapotokat kockázati tényezőknek hívjuk. Ezeknek a tényezőknek az összessége határozza meg, hogy milyen esélyünk van arra, hogy koszorúérbetegek legyünk. A koszorúérbetegség angina vagy súlyos esetben szívinfarktus képében jelentkezhet.

Kapcsolódó oldal: [ Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat ]

A táblázat a legfontosabb kockázati tényezők szerepét mutatja be. Ön is kiszámíthatja, hogy milyen esélye van koszorúér-betegség kifejlődésére. Azt is lemérheti, hogy életmódi váltással és megfelelő kezeléssel ez a kockázat hogyan csökkenthető.

Magasvérnyomás

A magasvérnyomás (hypertonia) a legelterjedtebb szív-érrendszeri betegség. Fő veszélyét a sokszor csak évek után kialakuló érrendszeri szövődmények jelentik. A legtöbb esetben az emelkedett vérnyomás kezdetben nem okoz jelentős panaszt a betegnek, és ez félrevezető lehet. Ezért hívják a hypertoniát „néma gyilkosnak”, mert szinte észrevétlenül is képes súlyos szervkárosodásokat előidézni.

Az esetek 90%-ban a magas vérnyomás kiváltó okát nem tudjuk meghatározni. Az esetek kis részében tisztázható a magasvérnyomás eredete, és a háttérben lévő betegség rendezésével a hypertonia is sokszor megszűnik.

Mi a magasvérnyomás?

A magasvérnyomás (hypertonia) az az állapot, melyben az ütőerek (artériák) falára feszülő nyomás meghaladja a normális értéket. A tartósan magas vérnyomás az érrendszer súlyos károsodását idézi elő, és olyan súlyos szövődményekkel fenyeget, mint a szívinfarktus, a szélütés (stroke), szívelégtelenség vagy veseelégtelenség.

Kapcsolódó oldal: [ Magasvérnyomás – amit tudni érdemes ]

Kapcsolódó oldal: [ Magasvérnyomás betegség (hypertonia) diétája ]

A vérnyomást két mérőszámmal jellemezzük. Az első értéket nevezzük systoles értéknek, mely az erekben uralkodó nyomást mutatja a szív összehúzódásakor (ez az első érték mindig a magasabb), a második értéket (diastoles) pedig akkor olvassuk le, amikor a szív kamrái elernyednek.

Kapcsolódó oldal: [ Vérnyomás mérés – hogyan történjen? ]

A vérnyomás napszaktól függően kismértékű ingadozást mutat, reggel és kora este a legmagasabb értékű. Megterheléskor, fizikai munkavégzés esetén a vérnyomás jelentősen emelkedhet, ami normális jelenség. Hasonlóan emelkedik a vérnyomás stressz-helyzetben, izgalom hatására. A dohányzás és az alkohol szintén a vérnyomás emelkedéséhez vezet. Egészségesekben azonban a megterhelés befejezése után a vérnyomás gyorsan visszaáll a normális szintre, míg hypertoniás betegben tartósan magas marad.

Hogyan ismerhető fel a magasvérnyomás

A magasvérnyomás legegyszerűbben a vérnyomás rendszeres mérésével szűrhető. Minden egészséges felnőtt is legalább évente egyszer méresse meg a vérnyomását.

A súlyosan emelkedett vérnyomás tüneteket is okozhat

• fejfájás
• szédülés
• szívdobogásérzet
• rossz közérzet, fáradtságérzés

A magas vérnyomás fő veszélye a különböző érrendszeri szövődmények jelentkezésében van. Megtévesztő, hogy a legtöbb esetben az emelkedett vérnyomás nem okoz jelentős fájdalmat, vagy más kellemetlen tünetet, ezért a beteg hajlamos elfeledkezni róla. Ezért hívják a magasvérnyomás betegséget néma gyilkosnak, hiszen a szövődmények jelentkezéséig (amikor már sokszor késő a kezelés) rejtve maradhat a betegség.

Gyógyítható a magasvérnyomás?

Az orvostudomány mai állása szerint a magasvérnyomás betegek túlnyomó részének élethossziglani gyógyszerszedés szükséges. A mai korszerű gyógyszerekkel elérhető, hogy a kezelt betegek vérnyomása a normális szintet ne haladja meg, ezáltal a szövődmények kialakulásának veszélyét jelentősen tudjuk csökkenteni. Fontos, hogy a gyógyszerszedést akkor is folytatni kell, ha a vérnyomás visszaáll a normális értékre, mert a kezelés megszakítása ismét vérnyomás-emelkedéshez vezet. Egyes esetekben a magasvérnyomás egyetlen gyógyszer beállításával kezelhető, más esetekben több gyógyszer kombinációja szükséges a kívánt vérnyomás eléréséhez.

Életmódi tanácsok magasvérnyomás esetén

• dohányzás elhagyása
• testsúlycsökkentés
• alkoholfogyasztás mérséklése
• sófogyasztás korlátozása
• több testmozgás

Kóros vérzsírszint

A koleszterin zsírban oldódó vegyület, a szervezet normális működéséhez nélkülözhetetlen anyag. A összkoleszterin-szintet különböző koleszterin frakciók együttesen adják. Ezek közül az LDL koleszterin káros, az érelmeszesedést fokozó összetevő. A HDL koleszterin, az ún. védőkoleszterin pedig előnyös, mert hozzásegít a káros koleszterin részecskék eltávolításához a véráramból. A koleszterin mellett a triglicerid szint emelkedése is elősegíti szívkoszorúér-betegség kialakulását.

Normál vérzsírszint

Vérzsír összetevő	Kívánatos szint
összkoleszterin	5,2 mmol/l alatt
LDL-koleszterin	2,6 mmol/l alatt
HDL-koleszterin	1,1 mmol/l felett
triglicerid	1,7 mmol/l alatt

A fenti értékek átlagos kockázatú, egészséges emberekre vonatkoznak. Azoknak, akiknek már kimutatott koszorúér-betegségük, cukorbetegségük van, vagy a kockázatuk egyéb ok miatt emelkedett, a fenti beosztásnál még szigorúbb értékeket írnak elő.

Mi okozza a kóros vérzsír emelkedést?

A vérzsírok emelkedését okozó tényezők közül legfontosabb a helytelen életmód, a nem megfelelő étkezés. Örökletes okok és egyes anyagcsere betegségek, elsősorban a cukorbetegség magas vérzsírszinthez vezethetnek. A dohányzás, az elhízás, a testmozgás hiánya, túlzott alkoholfogyasztás szintén magas vérzsírszinttel társulnak. A táplálékban az állati eredetű zsírok vezetnek leginkább kóros koleszterin szinthez. A megemelkedett koleszterin előbb-utóbb lerakódik az erek falában és érszűkületet okoz.

Kezelés

A kezelés legfontosabb eleme az életmódi váltás. A megfelelő táplálkozás és a rendszeres testmozgás jelentősen csökkentheti szívbetegség kialakulásának a kockázatát. Alacsony zsírtartalmú, rostokban gazdag étrend segít a koleszterin szintet csökkenteni. Elsősorban az állati zsiradékok, a magas telített zsírsavtartalmú élelmiszerek veszélyesek. Az étkezésben a mértékletesség a fő szabály.

Kapcsolódó oldal: [ Vérzsírcsökkentés diétás kezelésének alapelvei ]

Kapcsolódó oldal: [ Vérzsírokról – magas vérzsírszintet csökkentő diéta ]

Egyes esetekben gyógyszeres kezelést javasol önnek kezelőorvosa

Gyógyszer	Hatás
Statinok	Az összkoleszterin, káros LDL szintet és a triglicerideket csökkentik, a védő HDL szintet emelik. Egyes statinok bizonyítottan javítják a koszorúérbetegek életkilátásait.
Fibrátok	Legjobban növelik a (védő) HDL szintet és csökkentik a triglicerid szintet. Az LDL koleszterint is csökkentik.
Nikotinsav származékok	A zsírsavak átalakulását gátolják a májban.
Halolajok	Csökkentik az LDL szintet. A halfogyasztás egészséges.

Elhízás

Az elhízás világszerte, így hazánkban is tömeges méreteket ölt. Az elhízás gyorsítja az érelmeszesedést. Az elhízottság mértékét a testtömeg-index (BMI) fejezi ki: kg-ban mért testtömegünk osztva a méterben mért magasság négyzetével (BMI = kg/m²). Az ideális testsúly a 25 alatti BMI-nek felel meg.

Kapcsolódó oldal: [ Testsúlyfeleslegről – V a j o n t ú l s ú l y o s Ö n? ]

Angina pectoris (koszorúér görcs)

Hogyan különíthető el az angina a szívinfarktustól?

A szívinfarktus minden esetben azonnali kórházi kezelést tesz szükségessé. Angina esetében akkor kell orvoshoz fordulni, ha a panaszok újkeletűek, vagy jellegük megváltozik, gyakrabban, erősebben, vagy hosszabb ideig jelentkeznek. Fenyegető jel, ha a korábban csak terhelésre fellépő fájdalom nyugalomban is kialakul.

	Angina pectoris	Szívinfarktus
Hely	Mellkas központjában, a szegycsont mögött. Kisugárzik a vállakba, leggyakrabban a bal felső végtagba. Kisugározhat még az állkapocsba, nyelvbe , bal lapocka irányába vagy a felhas középső részére.	Az angina pectoris lokalizációjának megfelelhet.
Tartam	Hirtelen kezdődik, néhány percen át tart (maximum 20 perc).	20 percen túl tart.
Mi szünteti?	Ha megterhelés váltotta ki, az angina pihenésre szűnhet. Nyelv alatt felszívódó nitrát tartalmú gyógyszerek a fájdalmat megszűntetik.	Pihenésre,gyors hatású nitrát gyógyszerre nem reagál.
Jellemző	Markoló, szorító, nyomó, feszítő.	A fájdalom igen erős. Izzadás, légszomj, szédülés kísérheti.
Kiváltja:	Érzelmi vagy fizikai megterhelés, hideg hatás.	Bekövetkezhet bármikor, nyugalomban is.

Szívinfarktus

Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Szívinfarktus gyanúja esetén a beteget nyugalomba kell helyezni és azonnal értesíteni a mentőket.

A kezelés első teendője a fájdalomcsillapítás, oxigén adása. A beteget a kórházban intenzív osztályon vagy koronária őrzőben helyezik el, ahol folyamatosan tudják az állapotát követni. A diagnózis megállapításához EKG készül és vérmintát vesznek. Az időben kórházba érkező betegek szívizom károsodását nagymértékben lehet csökkenteni vérrögoldó kezeléssel vagy speciális esetben sürgős katéteres értágítással. Ezért fontos, hogy a betegek a tünetek jelentkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 6 órán belül kórházba kerüljenek.

Az állapot stabilizálódása esetén a beteg 2-3 nap után kikerülhet a rendes kórterembe és fokozatosan elkezdik mozgatását (mobilizációját).

Gyógyszerek infarktusban	Hatás
Béta-blokkolók	A szívverés lassítása révén csökkentik a szívizom oxigénigényét, vérnyomás csökkentő hatásuk is van.
Vérrögoldók	A koszorúér-keringést elzáró vérrög feloldását célzó vérrögoldó kezelés szívinfarktusban jelentősen javíthatja a beteg esélyeit a túlélésre és a szívizom sérülésének csökkentésére. Kórházi körülmények között adják. Csak az infarktus felléptét követő néhány órán belül hatásos.
Nitrátok	A koszorúereket tágítják, javítják a szívizom vérellátását. A hosszú hatású nitrátok a koszorúérgörcsök (anginák) gyakoriságát csökkentik, a rövid hatású nitrátok a már kialakult anginát képesek oldani. Utóbbiakat nyelv alá kell bevenni vagy befújni a gyors felszívódás érdekében.
Vérzsír-csökkentő szerek	A magas vérzsír szint csökkentése révén gátolják az érelmeszesedést (elsősorban statinok).
Kalcium csatorna blokkolók	Vérnyomáscsökkentő hatásúak, ezen kívül javítják a szívizom véráramlását.
ACE-gátlók	Vérnyomáscsökkentő hatásukon túl számos kedvező egyéb tulajdonságuk is van. Infarktus után különösen hasznos gyógyszerek, de az érfalak működését is segítheti.
Thrombocyta aggregatio gátlók	A vérlemezkék kóros összecsapzódását gátolják.

Rehabilitáció szívinfarktus után

A rehabilitációs kezelés célja a felépülés elősegítése a szívinfarktus után és a lehetőségekhez képest legteljesebb élethez való visszatérés elérése. A rehabilitáció segít visszaszerezni az önbizalmat és javítja az életminőséget. A rehabilitáció történhet erre szakosodott fekvőbeteg-gyógyintézetekben, illetve járóbetegként. A rehabilitáció során egyénre szabott, fokozatos testmozgás tréningen vesz részt és életmódi és kezelési tanácsokat kap. A rehabilitációs kezelés ideje a szívinfarktus után néhány héttel van.

Ismétlődhet a szívinfarktus?

Az első néhány nap elmúltával a szívinfarktus ismétlődésének kockázata fokozatosan csökken. A nagyobb kockázat megmarad, de ez kordában tartható a megfelelő életmód és kezelés betartásával. Ezt hívjuk szekunder prevenciónak.

Szívelégtelenség

Szívelégtelenség az az állapot, amikor a meggyengült szív nem képes elegendő mennyiségű vért szállítani a szervek működéshez. Leggyakoribb tünete a légszomj, súlyosabb esetben fulladásérzet, mely jelentkezhet kisebb terhelésre, de nyugalomban is. Gyakori tünet vizenyők kialakulása, elsősorban lábdagadás. Előfordulhatnak hasűri vizenyők, illetve a tüdőkeringés zavara esetén tüdővizenyő.

A szívelégtelenség kialakulhat

• szívinfarktus utáni állapotban
• súlyos szívbillentyű betegségben
• magasvérnyomás betegség szövődményeként
• szívizombetegségben
• egyes anyagcsere-betegségekben (cukorbetegség, pajzsmirigy-túltengés)
• túlzott alkoholfogyasztás következtében

Hogyan ismerhető fel a szívelégtelenség?

• fáradtságérzet, a terhelhetőség csökkenése
• légszomjérzés megterheléskor vagy lefekvéskor
• gyakori köhécselés, köpetürítés
• lábak, bokák, lábszárak megduzzadása, mely az ujjbenyomatot megtartja

A szívelégtelenség gyógyítása

Az esetek legnagyobb részében a szívelégtelenség kezelésétől nem lehet végleges javulást várni. A jól beállított kezeléssel azonban a betegség romlása megakadályozható és a beteg hosszú időre tünetmentessé válhat.

Életmódi tanácsok szívelégtelenségben

Diéta

Az elhízás megnöveli a szív terhelését, ezért a helyes testsúly megtartása kötelező. A zsírfogyasztás csökkentése az érrendszeri kockázat csökkenését eredményezi. A sófogyasztás csökkentendő, mert a bevitt só a szervezetben a vizenyők növekedését okozhatja. A napi sóbevitel a 6 g-ot ne haladja meg. Az ételek külön sózását kerülni kell.

Folyadékbevitel

Lehetőleg a napi 2 literen belül maradjon. Ezt csak egyes meleg nyári napokon vagy lázas betegség, hasmenés esetén haladja meg.

Alkoholfogyasztás

Az alkohol károsíthatja a szívizomzatot, ezért enyhébb esetben az alkohol fogyasztás szigorú megszorítása, súlyosabb esetben teljes tilalma ajánlott.

Testmozgás

A szívelégtelenség heveny formájában vagy megbomlott keringési egyensúlyú (dekompenzált) betegek kezelésében fontos az ágynyugalom. Az egyensúlyi állapotban lévő betegeken a testreszabott, mérsékelt fizikai aktivitás, torna előnyös lehet. Testmozgásként ajánlható séta, kerékpározás, úszás, kertészkedés olyan ütemben, ami nem megterhelő a betegnek. Minden betegnek javasoljuk, hogy kérje ki kezelőorvosa, illetve kardiológusa tanácsát az ajánlott mozgásmennyiségre vonatkozólag.

Szívritmuszavarok

A szívritmuszavar, másképpen arrhytmia, a szívverés ütemének megváltozását jelenti. A normálisnál gyorsabb szívverést hívjuk tachycardia-nak, míg a túl lassút bradycardia-nak.

Néhány gyakori arrhytmia típus

Pitvarfibrilláció

A szív összehúzódásait vezérlő elektromos jelek elveszítik szabályos ütemüket. A pitvarok több pontján, rendszertelenül keletkeznek ingerületek, melyek hatására a kamrák szabálytalan ritmusban és legtöbbször túl gyorsan húzódnak össze. A pitvarfibrilláció a leggyakoribb kezelést igénylő ritmuszavar. Pitvarfibrilláció esetén az agyembólia kockázata megötszöröződik. Valamennyi szélütés közül minden hatodik pitvarfibrilláló betegben következik be.

Kamrafibrilláció

Eszméletvesztéssel és életveszéllyel járó állapot, ami azonnali orvosi beavatkozást kíván. Heveny szívinfarktusban gyakran következik be. Ezt a ritmuszavart defibrillátor kezeléssel kell rendezni. A defibrillátor elektromos impulzust ad le a szívnek, melynek eredményeként időbeni kezelés esetén a normális szívritmus tér vissza.

Tünetek

Az arrhytmiák által okozott tünetek igen sokfélék, az alig érzékelhetőtől az életveszélyes állapotig terjednek.

Bradycardia okozta tünetek:

• fáradtság
• szédülés
• ájulásérzet
• zavartság

Tachycardia okozta tünetek:

• szívdobogásérzet
• légszomj
• mellkasi fájdalom
• szédülés
• eszméletvesztés

A kezelés lehetőségei

A szívritmuszavarok kezelése különböző az egyes arrhytmia típusokban. Egyes ártalmatlan arrhhytmiák kezelést nem igényelnek. Sok szívritmuszavart gyógyszeresen lehet kezelni. Olyan esetekben, ahol a ritmuszavart más betegség fennállása segíti elő, a háttérben meghúzódó betegség rendezésével lehet a ritmuszavart megszüntetni. Egyes súlyosabb esetekben eszközös beavatkozásra is sor kerülhet.

Pitvarfibrilláció esetén, az embóliaveszély miatt, véralvadásgátló szert kell szedni. Ettől csak akkor lehet eltekinteni, ha az orvos véleménye alapján valamilyen egyéb állapot miatt túlzott veszélyt jelentene a kezelés. A véralvadásgátló kezelés nagyon pontos gyógyszerszedést és rendszeres, 3-4 hetenkénti vérellenőrzést igényel.

Ritmusszabályozó (pacemaker)

A szív természetes ingerképzését pótló kis, teleppel működő elektromos eszköz, amit a bőr alá ültetnek be. Rendszerint akkor szükséges, ha a szív eredeti ritmusa túl lassú (bradycardia). A beültetett ritmusszabályozó hosszú éveken át biztonságosan vezérli a szív összehúzódásait.

Néhány berendezés, ami hatással lehet a pacemaker működésére:

A mobiltelefon nem tekinthető a pacemakerre veszélyes eszköznek. Tanácsoljuk, hogy a telefont ne a beültetett készülék vezérlő telepe feletti zsebében tartsa.

A sokkhullámos vesekő-zúzó (ESWL) gép a vesekő betegség műtét nélküli kezelését szolgálja. Tanácsoljuk, hogy a beavatkozás előtt beszélje meg kezelőorvosával, mennyiben befolyásolhatja az ön ritmusszabályozóját a gép alkalmazása.

Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) egy erős hatású mágnes segítségével képez nagyfelbontású képeket a belső szervekről. Az MRI a fémtárgyakra hatással van. Feltétlenül tájékoztassa orvosát esetleges MRI vizsgálat előtt, ha Önnek ritmusszabályozója van, mert a gép le is állíthatja a pacemaker működését.

Generátorok vagy más nagy motorral működő gépek is blokkolhatják a ritmusszabályozó telepet, ezért nem tanácsos a közelükben dolgozni.

Daganatos betegség terápiás besugárzása károsíthatja a ritmusszabályozó telep áramköreit, ezért a kezelés szükségessége esetén különleges óvintézkedések szükségesek.

Mozgásszervi panaszok elektromos ingerárammal történő kezelése (TENS) blokkolhatja a pacemaker jeleit.

Beültethető automata defibrillátor

Ismétlődő kamrafibrilláció veszélye esetén beültetett készülék, a ritmusszabályozóhoz hasonló kialakítású. Az életveszélyes kamrafibrilláció kialakulását észleli és egy elektromos impulzussal azonnal meg is szünteti.

Arrhytmia sebészet, katéteres eljárások

Egyes speciális, veszélyes arrhytmia típusok sebészeti eljárással gyógyíthatók. Manapság a műtét helyett szívkatéteres eljárással végzett beavatkozások (ablatio) vannak terjedőben. Sikeres beavatkozás esetén teljes gyógyulást lehet elérni, mely mellett még gyógyszerszedés sem szükséges.

Szélütés (Stroke)

A szélütés (angol szóval stroke, ejtsd „sztrók”) az agy hirtelen kialakuló károsodása, melyet vérkeringési zavar okoz. Ennek oka leggyakrabbanagyérgörcs, amikor az agyat tápláló verőér elzáródik. Az agyérgörcsöt, elzáródását okozhatja agyérszűkületben kialakult vérrög – ez a trombózis. A betegség másik formájában a vérrög a keringéssel sodródik az agyba és ott megakad – ez az embólia, ami rendszerint pitvarfibrillációs szívritmuszavarban fordulhat elő. A szélütések nagyobb részében a kiváltó mechanizmus az agyérgörcs.

Agyvérzés akkor történik, ha az agyat ellátó egyik verőér megreped és vérömleny keletkezik a koponyán belül, ami az agyállomány összenyomódását okozza.

Az agy különböző területei különböző testrészek mozgását, érzékelését, működését irányítják. A végtagok beidegzése mindig az ellenoldali agyféltekében történik. Ha a bal agyféltekében lép fel keringési zavar, akkor a test jobb oldala bénulhat meg.

Mi fokozza a szélütés kockázatát?

Nem befolyásolható tényezők

• kor
• családi előfordulás (genetikai tényező)

Módosítható kockázati tényezők

• magas vérnyomás
• dohányzás
• ritmuszavarok (elsősorban pitvarfibrilláció)
• cukorbetegség
• kóros vérzsírok

A szélütés tünetei

Az egyik oldali kar vagy a láb gyengülése vagy bénulása. Ezekhez társulhat azonos oldalon az arc zsibbadása, száj félrehúzódása. Egyes esetekben beszédzavar, látászavar, ami rendszerint féloldali. Nyelési nehezítettség, félrenyelés. A kisagy károsodása esetén egyensúlyzavar, hányinger, hányás.

Enyhébb esetben a tünetek 24 órán belül megszűnnek. Ilyenkor is mindenképpen forduljunk orvoshoz. Súlyosabb esetben az agyállomány egy része végleges károsodást szenved és tartós maradványtünetek maradnak vissza.

Orvosi vizsgálat döntheti el, szükséges-e további teendő szélütés gyanúja esetén. Amennyiben igen, sor kerülhet ideggyógyász szakorvosi vizsgálatra. Az agyállomány károsodását legpontosabban CT (komputer tomográfiás röntgen) vagy MR (mágneses rezonancia) vizsgálat mutatja ki.

Kezelés

A kezelés első napjaiban a betegek kórházban fekszenek. Infúziós kezelés majdnem minden esetben szükséges, amikor az agysejtek anyagcseréjét segítő anyagokat is adnak. Az ilyen kezelés annál eredményesebb, minél hamarabb – optimálisan 6 órán belül – kezdik meg. Amennyiben a szélütés hátterében nem igazolódik vérzés, a véralvadásra ható gyógyszereket is adnak.

Már a kórházban törekedni kell a szélütés hátterében meghúzódó kiváltó betegségek kezelésére. Fontos a vérnyomás megfelelő beállítása, az esetleges szívbetegség megfelelő kezelése, különösen, ha pitvarfibrilláció is fennáll. Rendezni kell a kóros vércukor és vérzsír-értékeket.

A kezelés további részében egyre nagyobb szerepet kap a gyógytorna, a mozgásterápia. Egyes betegeknél speciális rehabilitációs utókezelés is szükséges lehet. A mozgásterápiát a kórházi hazabocsátás után is folytatni kell, mert a javulás még hónapokon keresztül tarthat, mielőtt a végleges állapot kialakul.

Mélyvénás thrombosis

Mi idézi elő a mélyvénás trombózist?

Mélyvénás trombózis esetén egy vérrög – trombus – zárja el egy végtagi visszérben az áramlást. Rendszerint az alsó végtagon fordul elő.

Kialakulásához vezethet:

• nem mozgó fekvőbetegeken, például szívroham vagy szélütés után
• műtétek után vagy baleset miatt gipszrögzítésben
• nőknél terhesség is növeli a kockázatot, illetve hormonális fogamzásgátló szedése
• dohányzók, elhízottak is veszélyeztetettek
• hosszú utazás, elsősorban repülőút

Melyek a mélyvénás trombózis fő tünetei?

• az érintett végtag duzzanata, tömöttsége. a bőr vörhenyesebbé válik
• fájdalom nyugalomban és főleg mozgatásra

Szapora szívverés; hirtelen kialakuló, megmagyarázhatatlan légszomj, légvételre fokozódó, szúró mellkasi fájdalom; köhögés, véres köpetürítés mártüdőembólia jele lehet, ami a mélyvénás trombózis legsúlyosabb szövődménye. A tüdőembólia életveszélyes állapot és azonnal orvosi ellátást igényel!

A mélyvénás trombózis diagnózisa és kezelése

A súlyosabb trombózist leggyakrabban ultrahang vizsgálattal igazolják. Röntgen kontrasztanyagos vénafeltöltés is végezhető. Speciális laboratóriumi vizsgálat is megerősítheti a gyanút.

A kezelés legfontosabb eleme a szigorú ágynyugalom. Az orvos legtöbbször véralvadásgátló gyógyszert (heparin) rendel, melyet infúzióval vagy injekcióval adnak be. Nagyon súlyos esetben vérrögoldó kezelés – hasonlóan, mint szívinfarktusban – adnak. Későbbiekben, a legtöbb esetben sor kerül tablettás véralvadásgátló szer adására. Ezt hónapokon át, sokszor élethossziglan szedni kell.

Néhány kardiológiai vizsgálómódszer

EKG

Az EKG a szív elektromos tevékenységének rögzítését szolgáló fájdalmatlan vizsgálat. Elsősorban szívritmuszavarok, illetve koszorúérgörcs, szívinfarktus kimutatására alkalmas, de számos más állapot felismerését is segíti ez az alapvető kardiológiai eljárás. Teljesen veszélytelen.

Terheléses EKG

A vizsgálat során a beteget futószőnyegen vagy kerékpáron fokozatosan emelkedő mértékben terhelik meg és közben rögzítik az EKG jeleket, vérnyomását és más adatokat. A vizsgálat segít eldönteni, hogy a mellkasi panaszokat koszorúér-betegség okozza-e. Egy ismert koszorúérbeteg esetében a betegség előrehaladását lehet követni a vizsgálattal. Alkalmas az állapot felmérésére szívinfarktus vagy szívműtét után és más állapotokban is. A mennyiben szívinfarktus után a vizsgálat eredménye negatív, azaz kóros jel vagy tünet nem alakult ki, akkor a szívinfarktus ismétlődésének a kockázata alacsony.

A vizsgálaton résztvevőknek ajánlatos könnyű ruházatban, sportcipőben megjelenni. Nehéz étkezést kerülni kell. Az orvos esetleg néhány olyan gyógyszer átmeneti felfüggesztését javasolhatja a vizsgálat előtt, melyek zavarhatják az eredmény megítélését. A vizsgálat előtt kardiológiai vizsgálat szükséges.

A terheléses EKG érzékeny módszer, de a kapott eredmény nem tekinthető 100%-os bizonyosságnak. A terhelés kiegészítése izotópos vizsgálóeljárással szükséges lehet. Súlyosabb eset gyanújakor sor kerülhet szívkatéteres vizsgálatra is.

Holter EKG

A 24 órás ambuláns (tárolt EKG) monitorozás, másként Holter vizsgálat kiküszöböli a szokásos EKG vizsgálat hátrányait: rövid tartamát, helyhez kötöttségét. A mellkasra felszerelhető kis készülék, amely folyamatosan rögzíti az EKG-jeleket. Segítségével olyan ritkábban, vagy csak bizonyos napszakokban, például éjszaka előforduló eltéréseket is rögzíteni tudunk, amik egyébként rejtve maradnának. A készülék további előnye, hogy nem csak ágyban fekve, teljes nyugalomban tudjuk szívét ellenőrizni, hanem akár egész napos aktivitás alatt is, azaz olyan helyzetben, ami sokkal jobban hasonlít az Ön megszokott tevékenységéhez, mint a teljes ágynyugalom. Előfordulhat, hogy a vizsgálat során valamilyen panaszt érez, melyet a monitoron egy jelzőgomb megnyomásával rögzíthet. A felvételt később áttekintve eldönthetjük, hogy panasza szíveredetű-e vagy sem. A Holter monitorozás egyszerű, fájdalmatlan és veszélytelen vizsgálat.

Echokardiográfia

A szívre irányított ultrahang visszaverődését mozgó képként leképező eljárás. A szívbillentyűk állapotának, a szív pumpafunkciójának, alakjának, a szívizom mozgásának vizsgálatát teszi lehetővé. Teljesen veszélytelen.

Speciális módszer a nyelőcsövön keresztüli (transoesophagealis) echokardiográfia. Előkészítést igénylő vizsgálat, mely még nagyobb felbontású (pontosabb) képet ad.

Izotópos vizsgálatok

Ritkább eljárás, speciális műszerezettséget és szakembereket igényel. Egyrészt a szív alakját, pumpaműködését jeleníti meg. Terheléses EKG után a szívkoszorúerek keringését is lehet ellenőrizni a módszerrel.

Szívkatéterezés

Sokszor a fenti módszerek nem elégségesek az állapot megítélésére. Különösen szívműtét vagy más beavatkozás előtt lehet hasznos a szívkatéterezés. A vizsgálat során a szívhez egy eret megszúrva vékony katétert vezetnek fel, amivel nyomásméréseket lehet végezni, illetve egy speciális röntgen készülékkel a szívet megjeleníteni. A koszorúerek állapotát legpontosabban ez mutatja meg. Speciális katéterrel a felismert koszorúér-szűkületet műtét nélkül is meg lehet tágítani (PTCA).

10 tanács

A Kardiológiai Világszervezet ajánlásai

Amit Ön is megtehet:

• mozogjon – a kevés is több a semminél
• jobb étrend sokat javíthat egészségén
• ügyeljen testsúlyára
• próbáljon meg leszokni a dohányzásról – tudjuk, hogy ez nehéz
• próbálja meg kerülni a stresszt

Beszélje meg orvosával:

• méresse meg vérnyomását
• zárják ki a cukorbetegséget
• figyeljék a koleszterinszintjét
• kérjen egy általános szív- és érrendszeri szűrővizsgálatot

De a legfontosabb:

• éljen teljes szívvel – vigyázzon a szívére és ezt tanácsolja családjának és barátainak is