Életünk számos területén fontos a rugalmasság. Biztosan találkozik vele, ha harisnyát, ágybetétet vagy gumiabroncsot vásárol. Fontos az artistáknak, tornászoknak és jobban kedveljük a rugalmas embereket, mint a rugalmatlanokat. A rugalmas személyiség a baráti, munka és párkapcsolatok terén egyaránt előnyöket jelent. Ám mégis, hogy kerül a rugalmasság fogalma egy szív és érrendszeri tájékoztató bevezetőjébe, mit jelent a rugalmasság? Leginkább a pillanatnyi viszonyokhoz való alkalmazkodásként értelmezhető. Minden olyan területen kiemelt szempont, amikor a változó környezethez való igazodás a lényeg. Például a rugalmas személyiség úgy éri el a célját, hogy alakítja magát a mindenkori helyzetnek megfelelően, ám alapvetően önmaga marad. Igazán a bajban derül ki, hogy ki vagy mi a rugalmas. Jelentősége épp szélsőséges igénybevétel esetén mutatkozik meg.

Így van ez a keringési rendszer esetében is. A szívet és ereink hálózatát együttesen keringési rendszernek nevezzük. Ez a rendszer látja el a sejtjeinket, és testünk szöveteit oxigénnel és tápanyagokkal, melyet a vér szállít. A vér rugalmas csöveken – az ereken – keresztül jut el a test minden részébe, áramlását a szív összehúzódása és elernyedése biztosítja. Szervezetünk az erek rugalmas változása, tágulása és összehúzódása révén tud alkalmazkodni a fizikai terheléshez, a külső környezet változásaihoz (hőmérsékleti változás, frontok, stressz). Gondoljunk csak bele, hogy mennyiféle különböző megterhelés ér mindannyiunkat napi tevékenységeink folyamán! Ehhez folyamatosan alkalmazkodik szervezetünk és maga az érrendszer is.

Ereink akkor működnek optimálisan, ha faluk rugalmas, belsejük tágas, képesek a véráramlásnak megfelelő tágulásra és összehúzódásra. Az erek rugalmassága idővel fokozatosan csökken. Azoknak, akiknek tartósan magas a vérnyomásuk, a fokozott nyomás miatt megvastagszik az erek fala és veszít rugalmasságából. Azoknál, akiknél magas a vér koleszterinszintje, a koleszterin apránként lerakódik az erek falába. Először ez a lerakódás csak egy apró pont, ami aztán fokozatosan növekszik, megvastagítja az erek falát, majd bedomborodik az ér belsejébe, és az beszűkül. Ezt a lerakódott koleszterinfoltot nevezik plakknak. Ezek a plakkok gyulladást okoznak az ér falában, tovább rontva az ér állapotát. A megvastagodott, gyulladt ér egyre kevésbé rugalmas, rendkívül sérülékeny, és szervezetünk egyre kevésbé tudja szabályozni az átmérőjét, emiatt nehezebben jut át rajta a vér.

Ezekbe a gyulladt plakkokba fokozatosan kalcium épül be, amitől meszessé válik az ér, egyre jobban beszűkül, végül elzáródik. De érelzáródást okozhat az is, ha a plakk felszíne megreped és nagy méretű vérrög keletkezik rajta. Ha ez az érelzáródás a szív koszorúereiben történik, akkor szívinfarktusról beszélünk. Az agyban történő érelzáródást gutaütésnek, stroke-nak nevezik. Az alsó végtagokban lévő érszűkület miatt a terhelés izomfájdalmat okoz, idővel kisebesednek a lábak. Komolyabb érelzáródáskor elüszkösödhetnek azok a területek, amelyek így nem jutnak oxigénhez és tápanyagokhoz.

Az artériák (friss oxigént szállító erek) falának rugalmatlanná válásával, az ér belső átmérőjének fokozatos csökkenésével, végül az ér elzáródásával járó folyamatot érelmeszesedésnek nevezik.

Számos olyan kockázati tényező van, ami megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, az érrugalmatlanság, vagy az érelmeszesedés kialakulásának esélyét.

A legfőbb rizikót az alábbiak jelentik:

1. emelkedett koleszterinszint
2. magasvérnyomás-betegség
3. dohányzás
4. elhízás
5. cukorbetegség

Amennyiben ezek a betegségek, állapotok fennállnak, biztosan jelzik, hogy az erek rugalmassága már nem megfelelő.

Nem érdemes hagyni, hogy ereink teljesen rugalmatlanná váljanak és kiteljesedjen az érelzáródás. Ez a lassú folyamat visszafordítható, a plakkok mérete csökkenthető, az érfal rugalmassága helyreállítható megfelelő táplálkozással, több mozgással és erre alkalmas gyógyszerekkel.

Hogyan befolyásolja a táplálkozás az erek rugalmasságát?

A koleszterin megtalálható minden emberi és állati szervezetben: benne van a sejtfalakban, alkotórésze a szervezetben található hormonoknak, epesavaknak, bizonyos mennyiség a vérben is kering. Amennyiben túl sok koleszterin van a vérben, a felesleg lerakódik az érfalakban, plakkok alakulnak ki.

Abban az esetben, ha a táplálkozásunk során csak kevés koleszterint juttatunk be a szervezetünkbe, kisebb az esélye a plakkok kialakulásának, a már meglévők pedig visszafejlődhetnek.

Koleszterin csak az állatokban fordul elő, a növények egyáltalán nem tartalmazzák. Ez az oka annak, hogy a táplálkozási szakemberek az állati eredetű zsírok helyett a növényi eredetű olajok használatát ajánlják, vaj helyett a növényi margarinokat. A növényi zsiradékok nem okoznak érelmeszesedést, nem károsítják az erek rugalmasságát. Kalória értékük azonos az állati zsiradékokéval, tehát azok is hizlalnak, de nem rakódnak le az erek falában.

Aki változtatni szeretne táplálkozási szokásain, egészségesebben akar élni, annak első lépésként javasoljuk az állati eredetű zsírokat tartalmazó ételek mértékletes fogyasztását. Az erek rugalmassága védelmében érdemes odafigyelni a rostos táplálékokra is. A növényi rostoknak nagyon sok előnyös tulajdonsága van az emésztés során. Az egyik legfontosabb szerepe az, hogy megköti a zsírokat. Ez a természetes anyag a gyomorban magához köti a koleszterin jelentős mennyiségét, és a széklettel együtt távozik a szervezetből. A széklettel való ürülés a szervezet számára a koleszterin eltávolításának egyetlen módja. Azaz ha zsírosabb ételt ettünk, a rostbevitel miatt annak csak egy része szívódik fel és raktározódik el a szervezetünkben, a többi kiürül anélkül, hogy kárt okozna. A zöldségek, gyümölcsök és a teljes kiőrlésű gabonafélék, korpás készítmények nagyon sok rostot tartalmaznak; azon kívül, hogy táplálóak, még a megevett koleszterin jelentős részétől is megszabadítják fogyasztóját.

Második lépés tehát, hogy együnk sok főzeléket, zöldséget, gyümölcsöt, vagy legalább naponta joghurtba, tejbe, ételbe keverve összesen 4 kanál zabkorpát, hogy a koleszterin jelentős részét magával vigye.

Ezek után harmadik lépésként egyen kevesebb húskészítményt. Főként a belsőségekkel legyen óvatos, mert azok nagyon sok koleszterint tartalmaznak. Halak fogyasztása azonban ajánlott, mivel azokban egyéb olyan zsírok vannak jelen, amik kedvező hatással vannak mind a véralvadásra, mind a gyulladásos folyamatokra, ezáltal összességében a keringést javítják.

Egyszerre mindent nem lehet megváltoztatni, de apránként sokat alakíthat korábbi szokásain. Ezek az apró lépések fokozatosan meghozzák a kívánt sikert, csökken a koleszterinszint, és nem válik rugalmatlanná az ér, sőt a plakkok is apránként visszafejlődhetnek, ezáltal javul az erek állapota.

Hogyan befolyásolja az erek rugalmasságát a testmozgás?

A rendszeres mozgással nemcsak izmai, erei is fittek maradnak. Már csak azért is, mert az erek fala is tartalmaz izomsejteket, és a megváltozott terheléshez az erek szállító képességének is alkalmazkodniuk kell! Így a testmozgás célja elsősorban az erek károsodásának megelőzése. A mozgás felgyorsítja a vérkeringést, mely így több oxigént képes szállítani a sejtekbe. Az erősebb vérkeringés akadályozza a különböző anyagok lerakódását az érfalakon, így csökkenti az érszűkület kialakulását. Az artériák tágításával az erek teljes elzáródása sokkal kevésbé válik valószínűvé. A rendszeres mozgás hatására javul a szív működése, csökken a vérnyomás, és kedvezően befolyásolja a bevitt zsírok elégetését.

Már napi fél óra lendületes gyaloglás is ideális mozgásforma a vérkeringés felgyorsításához. Kevésbé terheli meg a mozgásszerveket, mint a kocogás, és könnyen beilleszthető a napirendbe, nincsen hozzá szükség különleges felszerelésre. Ezért érdemes mindennap legalább harminc percet gyalogolnia, akár több részletben, például háromszor tíz perce osztva.

A továbbiakban azokat a hasznos tanácsokat olvashatja, melyek a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőivel rendelkezőknek segíthetnek abban, hogy fokozatosan, apró lépésenként megváltoztassák táplálkozási szokásaikat.

A páciensek viselkedését leíró kutatási eredmények szerint rövid idő alatt nem lehet a megszokásokat tartósan megváltoztatni, de erre nincs feltétlenül szükség. Amennyiben valaki 3–4 újítást következetesen használni kezd, az már jelentősen hozzájárul az erei rugalmasságának megőrzéséhez, a szív- és érrendszer védelméhez.

A páciensek általában nem tudják, hogy azért jó, ha sok rostos élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt, magvakat, esznek, mert a növényi rostok a belekben megkötik a zsírok jelentős részét, így az nem kerül be a véráramba, nem károsítja az erek belső falát, és nem csökkenti az erek rugalmasságát.

• A zöldségeket, gyümölcsöket bármilyen formában fogyasztják, azok rostjai nem mennek tönkre, ezért a rostok szempontjából a főzelékek, levesek, savanyúságok és befőttek ugyanolyan hasznosak, mintha nyers salátákat, gyümölcsöket enne valaki.
• A zabkorpa kiváló érvédő táplálék-kiegészítő. Főzelékek, levesek, tésztafélék, darával és zsemlemorzsával készült ételek, valamint a joghurtok, kefirek rosttartalma jelentősen megnövelhető zabkorpával. A zabkorpa vízben oldódik, ezért a főzés során láthatatlanná válik; íztelen, ezért a vele készült ételek zamatát nem változtatja meg. Naponta 5–6 evőkanál zabkorpa nagy mennyiségű zsírt köt meg, és visz ki a szervezetből, ezzel segítve a testsúly karbantartását, az érrendszer védelmét is. Hasznos rosttartalma miatt javasolt a rozskenyér, barna kenyér, a magvas pékáruk. A nokedli, galuska tésztájához vagy a gyúrt tésztákhoz is hozzá lehet tenni a zabkorpát, a süteményekbe, és a grízgombóchoz; a liszt legfeljebb egyharmadát lehet helyettesíteni zabkorpával. Aki szereti a rántott húst, annak érdemes a prézli 1/3-át zabkorpával helyettesíteni, és ebben panírozni a húst, ettől egészen biztosan nem változik meg az íze, viszont nő a rosttartalma. A korpa további jó tulajdonsága, hogy sok folyadékot is megköt, egy kicsit megduzzad, és fokozza a jóllakottság érzetet, később segíti a bélműködést.

A paradicsomban nagy mennyiségben fordul elő a likopin, tudományos tanulmányok bizonyítják, hogy szív- és érrendszert védő hatása van. A likopin főzés során sem bomlik el, a sűrített és egyéb paradicsom készítményekben nagy mennyiségben megtalálható, ezért paradicsomos ételek rendszeres fogyasztásával (pl. paradicsom szósz, leves, töltött paprika, paradicsomos káposzta, tésztafélék) az erek rugalmassága megőrizhető.

Fontos módosítás az érrendszer védelmében az állati zsírok lecserélése növényi zsírokra, olajokra, mert ezek közvetlenül nem károsítják az ereket, mivel nem tartalmaznak koleszterint. Kalóriaértékük viszont azonos az állati zsírokéval, ezért ezt sem lehet korlátlanul fogyasztani!

• Amennyiben nem bő olajban sütik ki a rántott ételeket, hanem sütés előtt vékonyan megkenik olajjal, és tepsiben sütik meg, akkor kicsit más lesz az íze, de ugyanúgy szép pirosra sült bundája lesz.
• Egyre több helyen kapható durumliszt és ebből készült száraztészták. A durum gabona nagyon sok fehérjét tartalmaz, ezért lehet belőle tojás nélkül tésztát gyúrni. Ezt használva tojást lehet spórolni.
• Ételek sűrítéséhez, ha a rántást „fordítva” készítik, akkor kevesebb olaj kell hozzá, vagyis ha a lisztet teszik először az edénybe, és amikor megfelelő színű lesz, akkor teszik hozzá az olajat, akkor az a tapasztalat, hogy a korábbinál kevesebb zsiradék elegendő az étel elkészítéséhez.
• A paprikás csirke készítésekor ne tegyék bele az ételbe a bőrét, azt már főzés előtt el kell távolítani.
• A tejfölt helyettesíteni lehet például frissföllel, vagy krémföllel, mert abban növényi zsírokkal állítják be a megfelelő zsírtartalmat, az állaga teljesen megegyezik a tejfölével, és ráadásul olcsóbb is.
• Tejszín, főzőtejszín helyett egyre több helyen kaphatók olyan készítmények, amik növényi eredetűek, vagy legalább részben tartalmaznak növényi anyagokat, sőt a legtöbb flakonos, édesített „tejszínhab” növényi eredetű alapanyagokból készül, ezért desszertekhez ezt érdemesebb használni.

Hipertóniás (magas vérnyomás betegség) betegeknek érdemes a nátriumsó felhasználást csökkenteni, így ők a konzervek helyett (pl. konzerv kukorica, zöldborsó) használjanak gyorsfagyasztottat. Sűrített paradicsom konzerv helyett paradicsom ivólével érdemes elkészíteni a levest, szószt.

A magas koleszterin bevitel epekövességet okoz, ezért nem csak a rugalmas erekért, hanem az epekő kialakulás megelőzése érdekében is érdemes alacsony koleszterin tartalmú ételeket enni. Tilos a koplalás, mert ekkor a termelődő epesavak nem ürülnek ki az epehólyagból, és feszülést, görcsöt, fájdalmat okozhat. Gyakran kell keveset enni, az nem árt meg.

• Az epeproblémák miatt a fehérjedúsabb táplálkozás javasolt, a túró, csirke, pulyka, hal, marha kevésbé megterhelő az epe számára. Sajtot is lehet enni, de vagy nagyon vékonyra szeletelve, vagy lereszelve, egyszerre nem túl sokat, mert akkor könnyebb megemészteni.

• Panaszt okozhat a hagyma, de ezért nem kell lemondani a pörköltről, gulyáslevesről! Ha hagyma helyett ugyanannyi reszelt sárgarépát használnak, azt pirítják, párolják puhára és eztán adják hozzá a pirospaprikát, húst, és a többi szükséges anyagot, akkor nem okoz panaszokat.