A koronária betegség napjaink egyik leggyakoribb, súlyos betegsége, mely férfiakban már fiatalabb korban is, de 50 év felett mindkét nemben egyaránt előfordul. Sajnos még mindig nem tudunk mindent a koronária betegség kialakulásáról, de ha törekszünk a már ismert hajlamosító tényezők befolyásolására, a szívinfarktus kockázatát nagymértékben csökkenteni tudjuk.

Melyek ezek a kockázati tényezők?

1. Életmód (befolyásolható)

• étrend: magas zsír, koleszterin és kalória tartalmú ételek
• dohányzás
• mozgáshiány
• túlzott alkoholfogyasztás

2. Élettani sajátságok (befolyásolható)

• emelkedett vérzsír szint (koleszterin és triglicerid)
• magas vérnyomás
• csökkent glukóz tolerancia (cukorbetegség hajlam)
• cukorbetegség
• elhízás
• véralvadási faktorok

3. Egyéni sajátságok (nem befolyásolható)

• kor
• nem
• korai szív- és érrendszeri megbetegedés a családban
• igazolt szívkoszorúér betegség

Bizonyára tudja, vagy kiderítheti, hogy szülei, testvérei között előfordult-e szívérrendszeri betegség, különösen 55 év alatt a nő és 50-55 év alatt a férfi rokonok esetében. Tudja azt is, hogy dohányzott-e valaha, vagy dohányzik-e most és bizonyára tisztában van azzal is, vajon túlsúlyos-e és mennyi testmozgást végez, milyenek az étkezési szokásai. A szív- és érrendszeri megbetegedések rizikófaktorai közül a legfontosabbak a magas vérnyomás,az emelkedett vérzsír szint, a cukorbetegség, az elhízás valamint dohányzás. Koronária betegség kialakulásának a valószínűsége 5-szörösére nő, ha a magas vérnyomás mellett a koleszterinszint is meghaladja a normálértéket. Figyelmeztető az is, hogy 8-szorosára nő a kockázat, ha a magas vérnyomás emelkedett vérzsír szinttel és dohányzással társul. Számos olyan rizikó faktor is létezik, amely vagy ritkán fordul elő, vagy kevésbé biztos, hogy összefügg a koronária betegség kialakulásával, ide tartozik a stressz is.

Mit kell tennem, ha esetemben a koronária betegség kialakulásának kockázata nagy?

Fontos tudnia, hogy az Ön kockázata a fent említett tényezők együttes hatásától függ. Ha például vérnyomása csak mérsékelten emelkedett és a többi kockázati tényező nincs jelen, Ön esetében a koronária betegség kockázata nem több az átlagosnál. A vér koleszterin szintjével fontos kiemelten foglalkozni. Társuló rizikófaktorok esetén (magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly) a koleszterin szintet „nem lehet eléggé csökkenteni”, ekkor vérzsír csökkentő gyógyszeres terápia alkalmazása feltétlenül indokolt. A következőkben bemutatott irányelveket, különösen azokat, amelyek személyesen Önre vonatkoznak, gondolja át, ne felejtse el, ha nem dohányzik, ha testtömeg indexe normál tartományon belüli, ha rendszeresen, dinamikus testmozgást végez, általában jobban fogja érezni magát és elkerülhet más betegségeket is, mint például a tüdőrákot [dohányzás (!)], cukorbajt, egyéb kórképeket.

Irányelvek

Ezek az irányelvek külön-külön és együttesen sem garantálnak teljes védelmet a koronária betegség ellen, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a kockázatot jelentős mértékben csökkenteni tudják. Felnőtteknek, a szülőknek gyermekeik érdekében és a gyermekeknek egyaránt követniük kell ezen elveket. Azok számára is hasznosak, kiknek múltjában már lezajlott szív- és érrendszeri betegség. Az életmódra vonatkozó irányelvek férfiakra és nőkre egyaránt vonatkoznak. Nők esetében kisebb számban fordul elő szív- és érrendszeri megbetegedés, mint a férfiakban, különösen menopausaelőtt.

• Vérnyomás

Magasvérnyomás betegség a cardiovascularis történések (szívinfarktus, stroke) kockázatát nagymértékben növeli. Kezelésére napjainkban hatásos, kevés mellékhatással járó gyógyszerek állnak rendelkezésünkre.

• Dohányzás

A nemdohányzás talán az egyik legfontosabb döntés, amit egészségünk érdekében tehetünk. Leszokni, vagy nem újra kezdeni nehezebb, mint beszélni róla. A legtöbb ember úgy gondolja, könnyebb egyszerre véget vetni a dohányzásnak, mint fokozatosan csökkenteni az elszívott cigaretták számát. Ne térjen át szivarra vagy pipára! Sokak számára letenni a cigarettát együtt jár az elhízással. Próbálja ezt elkerülni, vigyázzon étrendjére, csökkentse az elfogyasztott energia mennyiségét és mozogjon többet. A legfontosabb mindenképpen az, hogy leszokjon a dohányzásról.

• Az étrend

Az emberek az étrenddel kapcsolatos tanácsokat találják a legbonyolultabbaknak. Fontos céljaink: normalizáljuk testsúlyunkat, csökkentsük vérzsír értékeinket, cukorbetegség esetén a vércukor szintjét. Elsősorban az ún. telített zsírok azok, melyek káros hatással lehetnek a vérzsír szintekre. A zsiradék több kalóriát tartalmaz, mint az azonos mennyiségű szénhidrát vagy fehérje. Tehát, ha csökkentjük a zsiradék bevitelét, csökken a testsúly, egyben csökken a vér koleszterin szintje is. A magas zsírtartalmú tej és tejtermékek, zsíros húsok azok közé a táplálékok közé tartoznak, amelyek étrendünkben a zsiradék fő forrásai. Étrendjén saját maga is változtathat és ez gyakran könnyebb, ha az egész család részt vesz benne. A csökkentett zsírtartalmú tejtermékek fogyasztása mellett az olajos halféleségek fogyasztásának növelése, főzéshez bizonyos növényi olajak használata szintén hasznos. Zsír helyett olajat, vaj helyett margarint használjunk, de azokat is csak mértékkel. Fogyasszon több friss gyümölcsöt és zöldségféléket. A cukor mértéktelen bevitele elhízást okozhat, és növeli a cukorbaj kialakulásának esélyét. Táplálkozási szokásaink során a szükségesnél több sót (nátrium klorid) fogyasztunk, főleg készételekben, húskészítményekben vagy például a kenyérben, ám sokszor főzéskor vagy étkezéskor is több sóval ízesítjük ételeinket. A sóbevitel csökkentése különösen magas vérnyomás esetén fontos. Mérsékelt alkoholfogyasztás „megóvhat” a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásától, de a túlzott mennyiség igazoltan fokozza e kórképek előfordulásának valószínűségét. Ha ritkán, vagy soha nem fogyaszt alkoholt, ezen ne változtasson.

• Testmozgás

A testmozgás „gyógyszer”, kétségtelenül segít csökkenteni a koronária betegség kockázatát, de annak elég élénknek, aerodinamikusnak kell lennie, hogy jólesően elfáradjon, a lassú séta nem eléggé energikus – nyílván e megállapítások egészségesekre vonatkoznak. Már meglévő szív- és érrendszeri megbetegedés, 50 éven felüli kor esetén a könnyű séta is nagyon hasznos. Túrázás, a hegyi séta, úszás,  kerékpározás, nagyobb izomtömeget megmozgató gimnasztika javasolhatók. A rendszerességet hangsúlyozzuk, hetente legalább ötszöri, 30 – 45 perc, 4 – 6 km/h sebességű gyaloglás egészségmegőrző hatása igazolt. A rendszertelenül végzett nagy terheléseket nem tartjuk helyesnek, valamint a fokozatosságra is törekedjen.