Mi a cukorbetegség, kiket érinthet, milyen gyakori hazánkban?

A cukorbetegség, az orvosi gyakorlatban használt elnevezés szerint diabetes mellitus, egy olyan összetett anyagcserezavar, amelyben elsődlegesen a szénhidrát anyagcsere károsodása figyelhető meg, amelyet – kezelés nélkül – tartósan magas vércukorszint (a vizeletben cukor és/vagy aceton ürítése) jellemez. A cukorbetegség, pontosabban annak felnőttkori, ún. 2-es típusú formája korábban jellemzően a 40 év felettiek betegsége volt, de ma már a tizenévesek és a fiatal felnőttek körében is egyre gyakrabban találkozhatunk vele. A cukorbetegségre való hajlam öröklődik, de kialakulásában legalább ennyire meghatározóak a külső környezeti tényezők. Ezek között is kiemelkedő jelentősége van a mozgásszegény életmódnak és a helytelen táplálkozásnak. Ez áll a 2-es típusú kórformát jellemző kövérség hátterében is. Az eredmény az ún. „metabolikus szindróma”, melynek alapja a kövérség, a szénhidrát anyagcsere zavara, a zsíranyagcsere eltérései, a vér fokozott alvadási hajlama és mintegy 70%-ban a betegséghez magas vérnyomás is társul.

A cukorbetegség hátterében a szövetek inzulin iránti érzékenységének a csökkenése (ún. inzulin rezisztencia), később a hasnyálmirigy inzulintermelő képességének hiányzó vagy elégtelen volta áll. Az inzulin rezisztencia azt jelenti, hogy a hasnyálmirigy által termelt inzulin a szokásosnál nagyobb mennyiségben van jelen, mégsem tudja kifejteni vércukor csökkentő hatását. Az emberi szervezetben található sejtek többsége csak a megfelelő mennyiségű inzulin jelenlétében képes felvenni a működéséhez elengedhetetlenül szükséges glükózt, mely a sejtekbe bejutva energia forrásként szolgál.(A teljesség kedvéért említjük meg, hogy az inzulintermelés hiánya az 1-es, az inzulinhatás csökkenése a 2-es típusú cukorbetegség elsődleges oka.)

Amennyiben ez a finom, hormonális szinten szabályozott folyamat valahol sérül, kezdetben a hasnyálmirigy által termelt inzulin mennyisége megemelkedik. Ezt nevezzük hyperinzulinémiának. Ezt követi a vércukorszint megemelkedése, és kialakul a cukorbetegség. Ha ez a megemelkedett vércukorszint tartóssá válik, hosszabb idő alatt egyéb más létfontosságú szervünk károsodásához vezet. (pl. vese, szem, szív stb.)

Hazánkban a cukorbetegség népbetegség, ami azt jelenti, hogy a lakosság kb. 8-10%-át érinti. Ma Magyarországon kb. 600.000 felismert és 200.000 még nem diagnosztizált cukorbetegségben szenvedő ember él, és körülbelül 200-300 ezerre tehető azok száma, akik a cukorbetegséget megelőző állapotban, a csökkent glükóz toleranciában (IGT) szenvednek.

Mindezen adatok tükrében látható, hogy mennyire fontos, sok embert érintő betegségről van szó. Ezzel a tájékoztatóval szeretnénk segíteni a cukorbetegség lényegének megértését, és tanácsokkal, diétás útmutatással megkönnyíteni a betegek mindennapjait.

A vércukorszint normális értékei és élettani szabályozása

Vércukorszint mérés

A vércukorszint a vérben lévő glükóz mennyiségét jelenti. Egészséges ember éhgyomri vércukorszintje 3,5 – 5,5 mmol/l közt változhat, étkezés után 2 órával 8,0 mmol/l alatt van, amely a szervezet normális működésének elengedhetetlen feltétele. A vércukorszint normális esetben csak kismértékű ingadozást mutat, melyet egy bonyolult szabályozási rendszer, elsősorban a hasnyálmirigy belső elválasztású szigetei (ún. Langerhans-szigetek) által termelt inzulin szabályoz. Az inzulin hatása több ponton érvényesül, ezek közül a legfontosabb a máj glükóz kibocsátásának a visszaszorítása és az energiaforgalom szempontjából meghatározó jelentőségű szövetek, elsősorban a zsír-és izomszövet glükóz felvételének a serkentése. A szervezetben a vércukorszintet emelő illetve csökkentő folyamatok a táplálék kínálathoz (étkezést követő időszak), illetve az étkezések közti szünetekhez igazodva változnak. Az élettani inzulin elválasztást ennek megfelelően egy viszonylag alacsony szintű nyugalmi- (ún. bazális) és az étkezéseket követő többlet (ún. prandialis) inzulin elválasztás jellemzi.

Amint a táplálék felszívódása befejeződik, a szénhidrátok (és fehérjék) inzulin elválasztást fokozó hatása lezajlik, az inzulin fokozott kibocsátása is megszűnik az inzulin elválasztás a nyugalmi szintre csökken. Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha ez a pontosan szabályozott inzulin elválasztás károsodik, aminek eredményeként a táplálék felvételhez igazodó vércukorszint szabályozás, azaz a szénhidrát tűrő képesség (az ún. glükóz tolerancia) károsodik. Ekkor az éhgyomri vércukorszint 7 mmol/l-t meghaladja, étkezések után pedig 11 mmol/l fölé emelkedik.

A vércukorszintet ajánlatos naponta ellenőrizni. Ez kezdetben talán nehéz lesz, de rövid idő múlva napi rutinná válhat. Orvosa vagy gondozó nővére megtanítja önt a helyes vércukorszint mérés technikájára, és arra is, hogy a kapott értékeket egy kis füzetbe beírja és értékelje saját maga számára.

A cukorbetegség tünetei

A cukorbetegek kezelésében az egyik legfontosabb cél a betegek vércukorszintjének a normális szinten tartása, természetesen a megfelelő vérzsír- és vérnyomás értékek elérése mellett. Számos tényező, mint például egyes gyógyszerek vagy táplálék képes a vércukorszint befolyásolására, amely túl magasra emelkedhet, vagy túl alacsonyra zuhanhat. Ezért a cukorbetegnek meg kell tanulnia, hogy miképpen előzheti meg a veszélyes mértékű ingadozásokat, vagy ha már ez megtörtént, miképpen háríthatja el a súlyos következményeket.

Ezért fontos azt is tudni, hogy ha a vércukorszint túl magas, amit a szaknyelv hiperglikémiának hív, valószínűleg túl sokat, vagy túl magas szénhidráttartalmú ételt fogyasztott, vagy nem szedi a gyógyszereit.

Hiperglikémia betegségek vagy stressz hatására is bekövetkezhet, ez a nagyon magas vércukorszint akár eszméletvesztéshez is vezethet.

A magas vércukorszint nem mindig okoz tüneteket, de jellemző tünetként előfordulhat:

• homályos látás
• fokozott szomjúságérzet
• gyakori vizelési inger
• száraz, viszkető bőr
• fáradtság érzet

Ilyen esetben teendők:

• igyon cukormentes folyadékot, pl. vizet, ásványvizet
• ellenőrizze, vagy ellenőriztesse a vércukorszintjét, amilyen gyorsan csak lehet
• ha éhomi vércukorszintje 2 napon keresztül 7mmol/l felett van, vagy étkezés után a 9 mmol/l feletti azonnal forduljon orvosához

A kórosan alacsony vércukorszintet a szaknyelv hipoglikémiának hívja, ekkor a vércukor értékek 3mmol/l alá csökkennek. Ez elsősorban az inzulin, illetve szulfanilurea típusú tabletták alkalmazásának lehet velejárója, de bekövetkeztét elősegítheti a fokozott testmozgás és alkoholfogyasztás is.

Jellemző tünetek:

• fejfájás
• gyengeség, szédülés
• éhség
• fázás érzet, nyirkos bőr
• szívdobogás
• zavartság, idegesség

A kezeletlen hipoglikémia ájuláshoz, vagy hipoglikémiás görcshöz vezethet.

Teendők hipoglikémia esetén:

• fogyasszon el 2-4 szőlőcukor tablettát vagy kockacukrot vízzel vagy ásványvízzel, vagy szárazsüteményt, de ihat fél pohár gyümölcslevet vagy cukortartalmú üdítőt is – ezek mind gyorsan felszívódó cukrot tartalmaznak
• mérje vagy méresse meg a vércukorszintjét amilyen gyorsan csak lehet
• ha gyakorta, vagy ismétlődő jelleggel alakul ki hipoglikémia, forduljon orvosához

Miért fontos a diéta és a normális testsúly elérése

A 2-es típusú cukorbetegek alap problémája az, hogy az étkezések alkalmával a vércukor szinten tartásához szükséges inzulin elválasztása késve indul meg, másrészt a hasnyálmirigy β-sejtjeiben termelődő inzulin – az inzulinrezisztencia miatt – nem képes hatását a szövetekben kifejteni. Ehhez kell alkalmazkodnia a diétás kezelésnek, azaz:

• lehetőleg kerülni kell a gyors vércukorszint emelkedést eredményező ételeket
• naponta többször, étkezésenként és egyénileg meghatározott szénhidrát tartalmú ételeket kell fogyasztani

A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők gyakran túlsúlyosak, ami rontja a betegségüket. A diétás kezelés meghatározása szempontjából tisztázni kell, hogy Ön normál súlyú vagy túlsúlyos. Ehhez tisztáznunk kell az egészség szempontjából kívánatos testsúly, avagy ahogy ma hivatalosan hívjuk: testtömeg fogalmát. A normális testsúlyt ma a legpontosabban az ún. testtömegindex-szel (angolul: body mass index = BMI) tudjuk kiszámolni. Ezt úgy tudjuk meghatározni, hogy testsúlyunk kg-ban mért értékét osztjuk testmagasságunk méterben megadott értékének a négyzetével.

 

Sovány	≤ 18,4
Ideális testsúly	18,5 – 24,9
Túlsúlyos	25,0 – 29,9
Elhízott	30,0 – 34,9
Jelentősen elhízott	35,0 – 39,9
Extrém elhízott	≥ 40

Kapcsolódó oldal: [ BMI (testtömeg index) kalkulátor ]

Étrendi kezelés célja

Az étrendi kezelés legfontosabb célja az ideális testsúly elérése és megtartása mellett a normális vércukorszintek és vér zsírszintek elérése. Fontos a túl magas és a túl alacsony vércukorszintek elkerülése. A kezelési módszerek mind azt szolgálják, hogy a cukorbetegség által okozott késői szövődményeket elkerüljük, illetve késleltessük.

A cukorbetegség késői szövődményei két csoportra oszthatók:

• Kisér szövődmények (mikroangiopathia)

• a szem ideghártyájának megbetegedése (retinopátia)
• vese ereinek a megbetegedése (nefropatia)
• az idegek kisér bántalomra visszavezethető megbetegedése (neuropátia)
• a szív kisereinek a megbetegedése (cardiomyopátia)
• bőr kisereinek a megbetegedése (a bőr mikroangiopatiájaként szokás említeni, jelentősége az előzőekhez képest elhanyagolható)

• Nagyér szövődmények (voltaképpen korai érelmeszesedés, makroangiopatia)

• a szív koszorúereinek a megbetegedése, szívizominfarktus
• az agyi ereknek a megbetegedése, szélütés
• a végtagok verőereinek szűkülete és elzáródása (érszűkület, mely súlyos esetben amputációt tehet szükségessé)

Az étrendi kezelés főbb szempontjai

Az első és legfontosabb szempont az egyénre szabott energia bevitel, főleg a súlyfelesleggel rendelkező cukorbetegek számára. Ez azt jelenti, hogy a diétának személyre szabottnak kell lennie.

Azaz:

• a normális testsúlyú cukorbetegnek összességében naponta annyi energiához kell juttatnia a szervezetét, amennyit az életkor, a testmagasság, az anyagcsere egyedi jellemzői, a végzett fizikai tevékenység függvényében megkíván
• a súlyfelesleggel rendelkező diabeteszes diétájának kevesebb energiát kell tartalmaznia, mint amennyit szervezete a testsúlyállandóság szempontjából megkívánna, mivel számra a lefogyás lenne a kívánatos. Tehát a legfontosabb szempont az ideális testsúly elérése
• nagyon fontos a gyakori kisebb étkezések és az étrendi ritmus kialakítása a terápiának megfelelően
• figyelni kell a tápanyag fehérje- zsír- szénhidrát %-os arányára. Az étrend koleszterin tartalma maximum 250-300 mg lehet naponta

Étrend energia és szénhidrát tartalma

Az étrend energiatartalma a legfontosabb szempont, viszont a bevitt energia mennyiségnek 50%-át kell szénhidrátok fogyasztásából fedeznünk.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden étrendi javaslatnál célszerű egyidejűleg megadni az étrend energia- és szénhidráttartalmát is, mert e kettő elválaszthatatlanul összetartozik, és e kettőből a fehérje és zsírhányad csaknem automatikusan következik.

Általános szabályként kell elfogadnunk, hogy minden étkezés során a megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell a szervezetbe juttatni. Mivel a hasnyálmirigy inzulin elválasztását elsősorban a szénhidrátokból felszabaduló szőlőcukor fokozza, ezért a megfelelő mennyiségű szénhidrát bevitel a tablettás kezelésben részesülő betegeknél különösen fontos. Az hogy kinek, mikor, mennyi szénhidrátot kell elfogyasztania, több tényező függvénye. Ezek egyike az a tény, hogy a szervezet inzulin érzékenysége napszakos ingadozást mutat: legalacsonyabb reggel és késő délután, legmagasabb délben és éjjel. Éppen ezért reggelire kevesebb szénhidrátot célszerű fogyasztani, mint ebédre vagy vacsorára.

Az étrend tápanyag összetétele

A korszerű diabeteszes étrend összetétele: 50% szénhidrát, 20% fehérje és 30% zsír. Nem követünk el nagy tévedést, ha vegyes étrend mellett minden gramm szénhidrátra 10 kcal energiát számítunk.

A cukorbetegség tablettás kezelésének általános irányelvei

Ha a megfelelő diéta önmagában már nem elegendő (megfelelő testmozgással együtt) akkor tablettás kezelésre van szükség, mely hosszú időn keresztül folytatható, mindaddig, amíg a saját inzulintermelés ki nem merül. Ha már kimerült, akkor a tablettás kezelés mellett, többnyire lefekvéskor adott közepes hatástartamú inzulin kiegészítő adása válhat szükségessé, vagy a tablettás kezelés helyett véglegesen inzulin adására kell áttérni. A tablettás kezelés mindaddig alkalmazható, amíg a szénhidrát anyagcsere egyensúlyi állapota ily módon biztosítható. A tablettás kezelés természetesen nem jelenti azt, hogy a diétát és a testmozgást elhagyhatjuk. Az anyagcsere ellenőrzésére szolgálnak a rendszeres időközönként elvégzendő ellenőrző vizsgálatok, vércukorszint mérés éhgyomorra illetve étkezés után, vizelettel ürített cukor mennyisége és a HbA1c vizsgálat.

HbA1c – a vérben levő cukor a vércukorszint függvényében hozzákapcsolódik a vörösvérsejtek fehérjéjéhez, a hemoglobinhoz. Ez a „cukorhemoglobin” vagy más néven HbA1c, amelyet az összes hemoglobin százalékában adunk meg. Jelentősége az, hogy a mértéke az előző 6-8 hét átlagos vércukorszintjének a jelzője. Cukorbetegségben félévente érdemes megmérni a HbA1c.-t, melynek normál értéke 6,5% alatt van.

Önmagában a jó közérzet, vagy a panaszok hiánya nem bizonyítja az anyagcsere rendezett állapotát. A csak kismértékben emelkedett, de a normális szintet tartósan meghaladó vércukorértékek az esetek jelentős részében semmilyen panaszt nem okoznak. Viszont a kis ereket károsítja ez a mérsékelten emelkedett vércukorszint is, mely késői szövődmények kialakulásához vezet. Ez az alapja annak, hogy gyakran már a kialakult szövődmények diagnosztizálásakor ismerik fel a 2-es típusú cukorbetegséget.

A gyógyszeres kezelés legfőbb célja nem csak a panaszok megszüntetése – természetesen az is – hanem a késői szövődmények kialakulásának elkerülése vagy késleltetése.

A metformin-nal kezelt cukorbetegek diétája – étkezések gyakorisága

A metformin hatóanyag kiválóan alkalmas főleg a túlsúlyos cukorbetegek első kezeléseként önmagában, vagy egyéb más gyógyszerekkel, akár inzulinnal kombinálva.

Hatását több ponton fejtik ki:

• fokozza a szövetek inzulinra való érzékenységét
• csökkenti a májban a cukor képződését
• csökkentik a tápanyaggal bevitt szénhidrát felszívódását a gyomor-bél rendszerből
• segíti a cukor bejutását az izmokba és zsírszövetbe

Mindezen hatások összeadódása után a metformin hatékonyan csökkenti az éhomi vércukorszintet, valamint az étkezések utáni vércukorszintet is. E két hatás hosszú távú eredményeként a HbA1c szint is csökken. Emellett étvágycsökkentő hatása is van, amely végső soron kismértékű testsúlycsökkenést is eredményezhet. A metformin szedése mellett elegendő a napi 3-szori étkezés, ezeket pedig viszonylag tág határok között változtatható időpontokban is megtehetik. A metformin szedése nem hoz létre hipoglikémiát, hiszen a hasnyálmirigy inzulin termelését nem fokozza. Szedését fokozatosan, fél tablettával érdemes elkezdeni, amellyel kivédhető a gyomor-bél rendszeri panaszok megjelenése.

Fontos azonban annak ismerete, hogy elővigyázatossági okokból eredően metformin-t szedőknek nem szabad a napi szénhidrátbevitelt 100 gramm alá csökkenteniük. Ez azt jelenti, hogy csak háromszor étkezők esetében reggel legalább 30-35, délben 45-50, vacsorára 25-30 gramm szénhidrátot el kell fogyasztani! Minthogy ez meglehetősen alacsony energia felvételt is jelent egyben, ennél betegeink általában több szénhidrátot fogyasztanak (pl. 30-50-50 gr napszakos elosztásban 130 gr szénhidrát, 1200-1300 Kcal energia felvételt biztosítunk. Ugyanez öt alkalomra elosztva 30-15-45-15-25 gr szénhidrát fogyasztását jelentheti.)

Szükséges ellenőrző vizsgálatok

Mivel a cukorbetegség egy egész életre szóló betegség, csak rendszeresen megismételt vizsgálatokkal győződhetünk meg arról, hogy a kezelés valóban elérte-e a célját, azaz sikerült-e a vércukorszinteket a normális értékeken tartani. Az ellenőrzésnek azonban nem csak a vér- és vizeletcukorra kell kiterjednie, hanem helyes, ha mérjük a HbA1c értékét, a vérzsírok értékeit, a vérnyomást.

Javasolt vizsgálatok:

• Havonta

• vércukor, éhgyomorra és étkezés után 2 órával
• vizeletcukor (2×12 órás gyűjtött vizelet szükséges hozzá)
• vérnyomás ellenőrzés
• testsúly ellenőrzés

• Három-, négyhavonta

• HbA1c
• vérzsírok (éhgyomorra)

• Évente legalább egyszer

• szemfenék vizsgálat szemészeti szakrendelésen
• veseműködés ellenőrzése

• vizelet albumin, mikroalbumin meghatározás
• vérvétel (szérum kreatinin mérése)

• EKG vizsgálat
• lábvizsgálat (hangvilla teszt, szükség esetén műszeres érvizsgálat)

A glikémiás index jelentése és jelentősége

Mint tudjuk, a vércukor szintjét legjobban a szőlőcukor (glükóz) emeli ezt követi a malátacukor (maltóz), a répa-, vagy nádcukor (szacharóz), a tejcukor (laktóz), és a sor végén áll a gyümölcscukor (fruktóz).

Az utóbbi években kiderítették, hogy egyrészt a cukrok nagyobb hányada a szőlőcukornál lényegesen kisebb mértékben emeli a vércukrot, másrészt viszont a korábban diétás célra leginkább ajánlott, keményítőt tartalmazó élelmiszerek többsége jobban emeli a vércukor szintjét, mint maga a répacukor. Egy új fogalom került be a köztudatba: ez a glikémiás index, amely egy viszonyszám, és a szénhidrát tartalmú élelmiszerek a szőlőcukorhoz illetve a fehér kenyérhez (zsemléhez) viszonyított vércukorszint-emelő képességét értjük.

A glikémiás index szempontjából nemcsak a táplálékfajta, hanem elkészítésének módja is jelentőséggel bír. Például a sült krumpli és a burgonyapüré glikémiás indexe nem egyforma. Mivel a sült burgonya elkészítése során olajat vesz fel, ami a szénhidrát felszívódását lassítja, ezért ennek a glikémiás indexe alacsonyabb, mint a burgonyapüré glikémiás indexe.

A magas glikémiás indexű tápanyagok lehetőleg kerülendők pl. a méz, burgonyapüré, főtt burgonya, rizspehely és kukoricapehely vagy a cukrozott üdítő italok. Igen alacsony glikémiás idexűek, ezért fogyasztásuk kifejezetten ajánlott pl. lencse, bab, borsó, saláták, cékla, paprika, retek, dió, görögdinnye, meggy, eper, málna, stb.

Mozgás jelentősége

2-es típusú cukorbetegeknek a rendszeres, legalább heti 3-szori testedzés szükséges, fokozatosan növelve a terhelést, a már meglevő szövődményeket, elsősorban a szív- és keringési rendszer állapotát figyelembe véve. Az ismétlődő testmozgás a diabetes minden formájában előnyös: csökkenti a vércukrot, javítja az általános közérzetet, az erőnlétet, a keringési rendszer alkalmazkodó képességét, csökkenti a magas vérnyomást és a vérzsír szinteket is kedvező irányba módosítja.  A testedzés arra is jó, hogy ha túlsúlyos, akkor felesleges kalóriákat égessen el. Ha szív- és keringési problémái vannak, ha jelentős súlyfelesleggel rendelkezik, vagy sohasem sportolt, akkor fontos, hogy kezelőorvosával beszéljen, mielőtt sportolni kezd. A gyors séta, a kocogás, a kerti munka, az úszás, a kerékpározás jó testedzési forma. Ajánlott a kifejezettebb fizikai aktivitás előtt pár falatot enni, nehogy a vércukorszint túlságosan alacsonyra csökkenjen.

Lábápolási tanácsok

A cukorbetegség általában lábproblémákat idézhet elő. Ezért nagyon fontos, hogy ellenőrizze lábait naponta, hogy nincs-e rajta sérülés, seb vagy duzzanat. Ha nem tudja a talpát megnézni, használjon tükröt ha kell. Pedikűrösök kerülendők, és nem szabad mezítláb járni, csak kényelmes, puha, lúdtalpbetétet is befogadó cipőket szabad hordani. (Ha azonban szükséges, fordulhat nyugodtan diabeteszes lábellátással foglalkozó centrumokhoz.) Mozgáshoz mindig az arra legalkalmasabb lábbelit viselje. Naponta mossa, de ne áztassa lábait, naponta cserélt, tiszta, varrás nélküli zokni hordása javasolt. A körmök egyenesre vágása tanácsolt, ügyelve a körömágyak megsértésének elkerülésére. Ha lábának megváltozik a színe, feltűnően piros lesz, kifejezettebbek lesznek rajta az erek, esetleg megdagad, vagy érzéketlennek, forrónak, vagy hidegnek érzi a lábát, valamint ha zsibbadnak, vagy bizsereg a lába azonnal forduljon kezelőorvosához.

Dohányzás és alkoholfogyasztás

A dohányzás káros az egészségre, különösen veszélyes a cukorbetegek számára. Minden késői szövődmény – amely a cukorbetegség miatt alakul ki, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, vese- és szembetegségek – kialakulásának a veszélyét rontja a dohányzás. A cukorbetegek esetében a magasabb vércukorszint az érbetegségek kialakulásának kockázatát 2-5-szörösére emeli, a dohányzó cukorbetegek esetében pedig 6-15-szörös ez a rizikófaktor. A dohányzás abbahagyásának azonnali jótékony hatása van, és csökkenti a fent említett betegségek rizikóját. Ezért a cukorbetegek esetében feltétlenül fontos dohányzás azonnali abbahagyása.

Az alkoholos italokat a cukorbetegség szempontjából 3 nagy csoportra lehet osztani, aszerint, hogy mennyi a cukor tartalmuk:

• cukrot nagy mennyiségben tartalmazó italok a likőrök, édes és félédes borok illetve pezsgők, desszertborok borok, ezek erősen emelik a vércukorszintet, ezért fogyasztásuk kerülendő
• mérsékelt vércukorszint emelkedést okoznak a világos sörök, ezért naponta 1 pohárnyi mennyiségben fogyaszthatók
• viszonylag kis vércukorszint emelkedést okozhatnak a száraz borok

Fontos szem előtt tartani, hogy az alkohol minden formában – lebomlásáig – gátolja a máj keményítőbontását, és a vércukorszint eséshez történő alkalmazkodást. Ezért fogyasztása – elsősorban inzulinnal, illetve inzulin elválasztást fokozó tablettával kezelt betegek esetében – elősegítheti vércukor-esés kialakulását, illetve elmélyülését. Mindent egybevetve, fogyasztása cukorbetegeknek inkább kerülendő, vagy a főétkezések idejéhez célszerű kötni (amikor vércukoresés kialakulása a legkevésbé valószínű).

Nem szabad megfeledkezni az alkohol magas energia tartalmáról sem, 1 g alkohol 30kJ (7,2 kcal) energia felvételét jelenti, mely meghaladja mind a szénhidrátok, mind a fehérjék energiatartalmát, ezért fokozott mértékű fogyasztása testsúlygyarapodáshoz vezethet.

Utazáskor mi a teendő?

Mivel a cukorbetegség is folyamatos gondozást igényel és – rosszabb esetben – kritikus vészhelyzetbe hozhatja az embert, a cukorbeteg helyesen teszi, ha otthonából kimozdulva mindig magával viszi a baj megelőzéséhez vagy elhárításához szükséges készenléti csomagot. Ennek célszerű összeállítását, a felszerelések biztonságos használatát igyekszik összeállításunk néhány javaslattal segíteni.

Mi legyen az alapcsomagban?

• a lakáson kívüli tartózkodás időszakára szükséges mennyiségű az orvos által rendelt gyógyszerek
• a vércukorszint meghatározásához szükséges eszközök
• 30 g szénhidrátot tartalmazó szendvics, vagy keksz, nápolyi, stb.
• a cukorbetegség tényét, a beteg adatait és a segítő tennivalóit rögzítő kártya vagy cédula, amelyet célszerű a személyi igazolványban tartani
• kéztisztító kendő a vércukor mérés és az étkezések előtti kéztisztításhoz

Mire ügyeljenek az autósok, a külföldre utazók?

• az „alapcsomag”-ot vigyék magukkal, de a gyógyszer, a vércukormérő és a tesztek a kézitáskában, kézközelben legyenek. Életfontosságú felszereléseiket soha ne hagyják őrizetlenül a kocsiban, bár ez a tanács – sajnos – minden értékre érvényes
• a 30-60 g szénhidrátot tartalmazó (tartós) élelmiszert, (beleértve a cukorral készült száraz süteményt is) tartsa a kocsi belterében, könnyen elérhető helyen, pl. a kesztyűtartóban
• útitársa legyen tisztában állapotával
• már a rosszullét gyanúja esetén azonnal álljon félre, inkább feleslegesen, mint későn, a rosszullét ugyanis balesetet okozhat
• a hosszabb út során 2-3 óránként mérje vércukrát, szükség szerint vegyen magához szénhidrátot és mindig mérsékelt sebességgel, óvatosan vezessen
• külföldre a tervezett időtartamra szükséges gyógyszer, vércukormérő teszt mennyiség másfél-kétszeresét vigye magával, s fontos felszereléseit ne (könnyen elkallódó) csomagban adja fel a repülőre, hanem vigye magával az utastérbe
• feltétlenül legyen Önnél a már említett diabéteszes kártya, amelyen angolul vagy a meglátogatott ország nyelvén szerepel cukorbetegségének ténye, hogy hipoglikémiás rosszullétét ne véljék részegességnek, s mihamarabb megfelelő orvosi ellátásban részesítsék
• ha repülővel utazik, és inzulint is használ cukorbetegségének kezelésére, az inzulint soha ne adja a poggyászaiban fel, hanem tartsa magánál a kézipoggyászban, mert a feladott csomagok a repülőgépen –50 fokos hidegben vannak, ahol az inzulin megfagyhat