Testsúlyfeleslegről – V a j o n t ú l s ú l y o s Ö n?

” Energia mérleg „

 

 

BMI (Bodi Mass Index) = Testtömeg index = testtömeg (kg) / testmagasság (m)2

 

140 58,2 54,6 51,4 51,4 45,7 43,2 40,9 38,7 36,8 35,0 33,3 31,7
135 56,1 52,7 49,5 49,5 44,0 41,6 39,4 37,3 35,5 33,8 32,1 30,6
130 54,1 50,7 47,7 44,9 42,4 40,1 38,0 36,0 34,2 32,5 30,9 29,4
125 52,0 48,8 45,9 43,2 40,8 38,5 36,5 34,6 32,8 31,2 29,7 28,3
120 50,0 46,8 44,1 41,5 39,2 37,0 35,0 33,2 31,5 30,0 28,5 27,2
115 47,9 44,9 42,2 39,7 37,5 35,4 33,6 31,8 30,2 28,7 27,3 26,0
110 45,8 42,9 40,4 38,0 35,9 33,9 32,1 30,4 28,9 27,5 26,1 24,9
105 43,7 41,0 38,6 36,3 34,3 32,4 30,7 29,0 27,6 26,2 24,9 23,8
100 41,6 39,0 36,7 34,6 32,6 30,8 29,2 27,7 26,3 25,0 23,7 22,6
95 39,5 37,1 34,9 32,8 31,0 29,3 27,7 26,3 25,0 23,7 22,6 21,5
90 37,5 35,1 33,0 31,1 29,4 27,7 26,3 24,9 23,6 22,5 21,4 20,4
85 35,4 33,2 31,2 29,4 27,7 26,2 24,8 23,5 22,3 21,2 20,2 19,2
80 33,3 31,2 29,4 27,6 26,1 24,6 23,3 22,1 21,0 20,0 19,0 18,1
75 31,2 29,2 27,5 25,9 24,5 23,1 21,9 20,7 19,7 18,7 17,8 17,0
70 29,1 27,3 25,7 24,7 22,8 21,6 20,4 19,3 18,4 17,5 16,6 15,8
65 27,0 25,3 23,8 22,4 21,2 20,0 19,0 18,0 17,1 16,2 15,4 14,7
60 25,0 23,4 22,4 20,7 19,6 18,5 17,5 16,6 15,7 15,0 14,0 13,6
55 22,9 21,4 20,2 19,0 17,9 16,9 16,0 15,2 14,4 13,7 13,0 12,4
kg/cm 155 160 165 170 175 180 185 190 195 200 205 210

 

Keresse meg testmagasságát a táblázat vízszintes alsó során, majd ennek vonalában olvassa le a testsúlyértékéhez tartozó számot

 

Sovány ≤ 18,4
Ideális testsúly 18,5 – 24,9
Túlsúlyos 25,0 – 29,9
Elhízott 30,0 – 34,9
Jelentősen elhízott 35,0 – 39,9
Extrém elhízott ≥ 40

Kapcsolódó oldal: [ BMI (testtömeg index) kalkulátor ]

Kapcsolódó oldal: [ Energiatáblázat ]

 

Miért hízik az ember?

Ha valaki tartósan a szükségesnél többet eszik, akkor testsúlytöbblete lesz. Ez azért van így, mert a szervezetünk saját védelme érdekében arra rendezkedett be, hogy zsír formájában tartalékolja az ételfelesleget arra az esetre, amikor majd híján lehet az ennivaló. Napjainkban azonban a világnak ezen a felén ritkán éhezünk. És „hála” a gépkocsinak, a liftnek, sőt még a TV távirányítójának is, őseinkhez képest sokkal kevesebbet mozgunk. Kényelmesen élünk, de mi van az egészségünkkel? Bizony, a mozgáshiány és az élelem bősége a fejlett világban az elhízás járványszerű terjedését hozta magával, az elhízással járó következményes betegségekkel együtt. Súlyos árat kell fizetni a kényelemért. Persze az egészség ma is megőrizhető, és mindenki eldöntheti, mennyit tesz érte.

Mi okozhat elhízást?

1. Az egyensúly felbomlása

A túlsúly és elhízás oka az energia bevitel és felhasználás közötti egyensúly felbomlása. Egyensúly esetén az étellel bevitt energia megegyezik a szervezet által felhasznált energiával (utóbbi az anyagcsere-folyamatok és a fizikai aktivitás energiafelhasználását jelenti). A fokozott evéssel a kelleténél több energia jut szervezetünkbe. Ha kevesebbet mozgunk, a leadott energia mennyisége csökken. Ha mindkettőt egyszerre tesszük (sokat eszünk, keveset mozgunk), akkor duplán hátrányos helyzetbe kerülünk és hosszú távon szinte biztos a hízás.

2. Öröklődés

A túlsúly és elhízás összefügg genetikai adottságokkal (kb. 30%-ban játszik szerepet a túlsúlyra, elhízásra való öröklött hajlam), de egyedül ezzel nem magyarázható. A családon belüli viselkedési mintáknak, a helytelen étkezési szokásoknak – túltáplálkozás, nassolás -, a mozgáshiánynak is nagy szerepe van.

3. Hormonok

Bizonyos betegségek – pajzsmirigy alulműködés, mellékvese túlműködés, petefészek ciszta, az agyalapi mirigy megbetegedései – szintén okozhatnak túlsúlyt, elhízást. A testsúlykarbantartó program megkezdése előtt ezért kivizsgálást javasolt végezni, amely fényt derít ezeknek a betegségeknek az esetleges meglétére.

4. Gyógyszerek

Egyes gyógyszerek is okozhatják a testsúly növekedését. Gyakori a fogamzásgátlók és a depresszió ellen szedett gyógyszerek okozta súlygyarapodás. A cukorbetegség kezelésére használt szerek között is van olyan, ami hizlal.

Túlsúly és elhízás: mi a különbség?

Ezeket a szavakat gyakran úgy használják, mintha pontosan ugyanazt jelentenék, orvosi szempontból azonban más a jelentésük: a testsúlyfelesleg fokozatait jelentik, egyúttal az egyén egészségügyi kockázatát is kifejezik. Minél nagyobb a testsúlyfelesleg, annál nagyobb a valószínűsége a következményes betegségek kialakulásának.

Az, hogy valaki túlsúlyos vagy elhízott, a testtömeg index (body mass index, BMI) kiszámításával határozható meg. A testtömeg index számítása úgy történik, hogy testsúlyunkat elosztjuk a méterben mért testmagasságunk négyzetével (kg/m2).

A testsúlyt általában akkor tartják „normálisnak”, ha a BMI 20 és 25 között van. A 27-es BMI-től kezdve a súlyfelesleghez kapcsolódó komplikációk már gyakrabban jelentkeznek és az index növekedésével párhuzamosan egyre erősödnek. A 30-as index felett már valóban jelentős kockázattal kell számolni. Ugyanakkor a sport tevékenység, az életkor, a nem, sőt még az öröklött adottságok is jelentős mértékben befolyásolhatják a testsúlyt. Azt mondhatjuk tehát, hogy az ideális testsúly egy „elméleti” kiindulópont.

 

A kiszámított testtömeg index alapján az egészségügyi kockázat az alábbi

 

BMI érték (kg/m2) Testömeg kategória Kockázat
18,5 – 24,9 Ideális Átlagos
25,0 – 29,9 Túlsúly Fokozott
30,0 – 34,9 Elhízás Mérsékelten nagy
35,0 – 39,9 Súlyos elhízás Nagy
≥ 40,0 Igen súlyos elhízás Igen nagy

 

A 25 alatti értékek megnyugtatóak, a testsúly ideális. A testsúly megtartására kell törekedni.

A 25,0-29,9 közötti testtömeg index már jelzésértékű, túlsúly áll fenn. Ez már fokozott kockázatot jelent a következményes betegségekre. A túlsúlyból könnyen kialakulhat az elhízás, ezért már most el kell kezdeni, foglalkozni a testsúllyal.

A 30 feletti érték azt jelenti, hogy elhízásról van szó. A súlytöbblettel járó betegségek veszélye magas, és ezeket csak a testsúly csökkentésével lehet elkerülni. Ha már fennáll egy vagy több ilyen betegség, a testsúlycsökkenés akkor is lényeges javulást hoz. Ilyen következményes betegségek a magas vérnyomás, a koszorúér betegség, a cukorbetegség, az ízületi betegségek, bizonyos daganatos betegségek stb.

Alma vagy körte?

A többlet súllyal idővel sokféle betegség járhat együtt. Már régen megfigyelték, hogy a has tájon lerakódó zsírpárna ilyen szempontból veszélyesebb, mint a far-combtájéki hízás. A hasi elhízást nevezik alma típusú (centrális, zsigeri zsírlerakódás) vagy férfias elhízásnak is, míg a fenékre-combra rakódó zsírpárna esetén körte típusú (perifériás, bőralatti zsírlerakódás) vagy nőies elhízásról beszélünk.

Fokozott egészségi kockázat: Az alma típusú elhízás veszélye, hogy ebben az esetben a belső szervek is elzsírosodnak és gyakrabban alakulnak ki anyagcsere-betegségek, mint a körte típusú elhízásban. Félreértésre adhat okot, hogy a körte-típust nevezik „nőies” elhízásnak is, míg az alma-típust férfias elhízásnak, a valóság azonban az, hogy felnőtt korú nőknél a hasi elhízás közel olyan gyakran fordul elő, mint férfiaknál. Sőt, mivel nőknél az elhízás abszolút mértékben gyakoribb, a nők legalább akkora, ha nem nagyobb mértékben szenvednek az elhízás súlyos egészségügyi szövődményeitől, mint a férfiak.

 

Hogyan állapíthatjuk meg, hogy melyik típusba tartozunk?

Mérőszalag segítségével mérjük meg a haskörfogatunkat a köldök magasságában. Testsúlytól függetlenül az ideális haskörfogat nem haladja meg nők esetében a 80 cm-t, illetve férfiak esetében a 94 cm-t. Az a nő, akinek a haskörfogat eléri a 88 cm-t, vagy az a férfi, akinek a haskörfogat 102 cm, valószínűleg komoly egészségügyi problémákra számíthat, ezért ajánlatos testsúlyát csökkentenie.

A haskörfogat és az egészségügyi kockázat összefüggését mutatja a táblázat

 

Nem Fokozott kockázat Jelentősen fokozott kockázat
Férfiak > 94 cm > 102 cm
Nők > 80 cm > 88 cm

 

Mikor okoz problémát a súlyfelesleg?

A súlyfelesleg akkor okozhat gondot Önnek, ha az élete emiatt veszít könnyedségéből, amikor nem érzi magát optimális formában, amikor a napi tevékenységek, vagy akár a mérsékelt sportolás folyamán hamar kifullad. Másrészről életének néhány jelentős eseménye (a dohányzás abbahagyása, a házasság, az első terhesség után, a második terhesség után, a stressz, a menopausa) súlyosbíthatják az elhízást. Súlyfeleslege gondot okozhat a környezetének vagy az orvosának is, ha az úgy jelenik meg, mint egy rizikó faktor (kockázati tényező), amely elősegítheti olyan egészségi problémák megjelenését és fennmaradását, amelyeknek hosszútávon súlyos következményei lehetnek.

Melyek a rizikó faktorok?

A súlyfelesleg a magas vérnyomás, cukorbetegség és a szív-, és érrendszeri megbetegedések kialakulását segíti elő különösen akkor, ha családjának tagjai között ezek a betegségek már előfordultak. A testsúly növekedésével emelkedik a vérnyomás is, egészen a magas vérnyomás betegség kialakulásáig. Ugyancsak nagyobb eséllyel alakulhat ki a cukorbetegség és/vagy emelkedhet a vér zsírtartalma. Az említett rizikó faktorok elsősorban akkor jelentkeznek, ha a zsírfelesleg a test felső részén és különösen, ha a hason rakódik le. Ez a súlyfelesleg a fizikai aktivitást is zavarja: megnehezíti a mozgást, megterheli az izületeket.

Miért kell lefogyni?

Az előbb felsorolt érvekből jó okkal logikusan következik, hogy a súlyfelesleget kezelni kell. Valamennyi fogyókúra alapját mindig a diétás előírások képezik. A súlyfelesleget „leradírozó” expressz gyógyszerek vagy „csoda-receptek” valójában nem léteznek. Nagyon fontos az energetikai mérleg létezésének elfogadása, megértése, melynek egyik serpenyőjét a táplálék bevitel, míg a másikat a szervezet energia fogyasztása képezi. Ha ez a két oldal matematikailag egyenlő, akkor a testsúly állandó marad, ha az energia bevitel (azaz a táplálék felvétel) csökken a testsúly is csökken. Ugyanígy súlycsökkenés érhető el a szervezet energia fogyasztásának fokozásával (testmozgás). Ha e két negatív hatás együttesen igaz, akkor a fogyás még fokozottabb. A túlzott táplálék felvétel csökkentése mellett ügyelni kell a szervezet valódi igényeire, a szükséges energia, növekedést szolgáló anyagok (aminosavak, fehérjék), ásványi sók, vitaminok és folyadék kielégítő bevitelére. El kell tehát kerülni a túlzottan korlátozó étrendek által előidézett hiányállapotokat. Nincsen szabvány étrend, a diéta nem büntetés, a diétás előírásokat betartva is lehet jóízűen enni. Semmit sem lehet megoldani az étvágy teljes elnyomásával, étkezések kihagyásával, vagy akár a táplálkozás abbahagyásával, mert ekkor fennáll a táplálkozási kiegyensúlyozatlanság és főként a „visszaesés” veszélye a kezelés végén, amikor a paciens visszanyeri étvágyát.

Mennyit kell leadnunk?

Orvosi tapasztalat, hogy a testsúly 5-10 százalékos (!) csökkenése jelentősen mérsékli az elhízással járó olyan bajok kockázatát, mint a cukorbetegség, a rák és a szívbetegség. Ez jó hír, mert valószínűleg sokkal kisebb testsúlycsökkentésről van szó, mint amennyivel általában számolunk. Ha sikerül hosszú távon megtartanunk a csökkentett testsúlyunkat, akkor életünk meghosszabbításához is hozzájárultunk. A többletsúly leadására nem létezik egyetlen, mindenki számára közös varázsmegoldás. Az eredményes testsúlycsökkentéshez és testsúlymegtartáshoz sok apró lépést kell megtenni. Ezek a lépések érintik az étkezési szokásokat, a mozgást, az életmódot. Orvosi javaslatra igénybe vehetünk gyógyszeres segítséget, amely sikeresebbé teszi a testsúlycsökkenést és segít a csökkentett súly fenntartásában is. A gyógyszerszedés további előnye, hogy ideje alatt könnyebben elsajátítható az egészséges életforma.

Új szemlélet a testsúlycsökkentésben

Az átfogó testsúlykarbantartás innovatív módszere szerint az egészséges testsúlycsökkentés mérsékelt, tartós és fokozatos. Korábban úgy gondolták, hogy a testsúlycsökkentés 20 százalék súlyveszteség körül jelent érdemi eredményt.

Ma már tudományosan bizonyított, hogy a súlyfelesleg mérsékelt csökkentése és tartós megőrzése – egy szóval a testsúlykarbantartás– már önmagában csökkenti a megbetegedések arányát. Az Amerikai Egyesült Államokban Williamson és munkatársai 43 457 férfi és nő bevonásával 12 éven át végeztek vizsgálatokat. Az eredmények világosan azt mutatják, hogy a súlyfelesleg 5–10 százalékos csökkentésével az elhízás nem kívánt egészségi következményeinek akár 90 százaléka megelőzhető. (Egy átlagosan túlsúlyos cukorbetegnél minden egyes leadott kilogramm 3–4 hónapos élettartam-növekedést eredményez.).

Ez azért is örvendetes, mert a mérsékelt testsúlycsökkentés elérése és hosszú távú megtartása megvalósítható célt jelent mindenki számára. Az egészséges testsúlycsökkentés harmadik jellemzője a fokozatosság. „Hogyan hízik el az ember? Napi dekánként. Hogyan akarunk lefogyni? Napi kilónként.” (Halmy, 1996.) A hirtelen fogyás azonban nem elhanyagolható káros következményekkel jár. Súlyvesztés során csökken a nyugalmi alapanyagcsere, siettetett fogyókúra esetén ez a csökkenés két hét alatt akár 25 százalékos is lehet. A szervezet jobban hasznosítja a bevitt energiát, védekezik, ennek következtében a fogyás lelassul, illetve megáll. A páciens elkeseredik, abbahagyja a fogyókúrát, majd elkerülhetetlenül visszahízza leadott súlytöbbletét – sőt gyakran még annál is többet. Ilyenkor gyakran újabb meggondolatlan kúrába kezd, ismét megszakítja, még nagyobb mértékben meghízik, és így tovább. Ez a ciklikus testtömeg-változás – más néven a jojó-effektus – növeli annak esélyét, hogy almatípusú elhízás alakul ki, annak különösen veszélyes társbetegségeivel együtt.

A fokozatosság alapelvét figyelembe véve az az ideális, ha egy hónap alatt nem fogyunk többet másfél, maximum két kilogrammnál – így egy kilogramm leadott testsúlyból 60 százalék a zsír. Ha gyors eredményeket remélünk és siettetjük a testsúlycsökkentést, akkor egy kilogramm leadott súlyból pusztán 30 százalék a zsír és sokkal több vizet, valamint izomszövetet vesztünk. Ez nyilvánvalóan nem lehet a célunk. Habár testsúlycsökkentésnél mindig vesztünk valamennyit az izomzatból, orvosi felügyelet mellett ez nem jelenthet gondot, különösen, ha közben rendszeresen végzünk fizikai tevékenységet.

A súlyfelesleg fokozatos és mérsékelt csökkentése, valamint tartós megőrzése leghatékonyabban a következő négy pillérre alapozott testsúlycsökkentő-program keretében valósítható meg: egészséges étrend, rendszeres fizikai aktivitás, pszichés támogatás, esetleges gyógyszeres kezelés

Kérem, gondolja át e tanácsokat!

  • Pillanatok alatt nem lehet lefogyni: legyen türelemmel, mert a fogyásnak időben arányosan kell bekövetkeznie, hogy elkerülhesse a fáradtság érzetét, a megvonással járó gondokat és a fogyókúra feladását. Így ésszerűen 1 hónapra maximum  3 kg fogyást irányozhat elő (kb. heti ½ kg is jó). Ez egy átlag, ami az egyéntől és a kitartásától függően változhat
  • A csökkent súly stabilizálása érdekében a leadott kilók visszaszerzésének megelőzésére meg kell őrizni az újonnan kialakított étkezési szokásokat, még ha nem is beszélünk többé diétáról.
  • A diétás kezelés sikere az Ön eltökéltségétől, akaratától függ
  • A fogyást lehetőség szerint úgy kell elérni, hogy kínos éhségérzés közérzetét ne zavarja. Ezért olyan ételeket kell fogyasztania, melyek hamar keltik a jóllakottság érzését, de nem hizlalnak. Ilyenek elsősorban a főzelékek, saláták, gyümölcsök, sovány húsok, főtt tojás. Nem célszerű az ékezések számának csökkentése, napi 3-5, de tápértékében szegény étkezéssekkel kitűnő eredmény érhető el
  • Kerülni kell a sok szénhidrátot tartalmazó élelmiszereket, tilos a cukor, csokoládé, de a kenyér, liszt, burgonya, rizs, főtt tészta, galuska, sütemények is jelentősen csökkentve fogyasztandók. Zsiradékokra különösen kell figyelnie, egyáltalán nem ajánlottak a szalonna, zsíros hús, zsírban sült ételek (pl. rántott hús), a „magyaros koszt”
  • Fehérjét bőven fogyaszthat, pl. javasolt a sovány hús, sovány sonka, párizsi, virsli, főtt vagy lágy tojás, tehéntúró, nem zsíros sajt
  • Fűszerezés tetszés szerint történhet, kivéve a sót, mivel a sós étkezés után a szervezet vizet köt meg, s a vízvisszatartásra az elhízottak hajlamosak.
  • Tehát négy szempont: étrend, mozgás, életmód, testsúlycsökkentő gyógyszer

 

Néhány élelmiszer kalória- és fehérjetartalma

(Az adatok 100 grammra vonatkoznak)

Élelmiszer Kalória (kcal) Fehérje (g) Élelmiszer Kalória (kcal) Fehérje (g)
Hús és húskészítmények Tej, tejtermékek
Csirkehús 124 23 Tej (2,8% zsír) 62 3,4
Kacsahús 191 19 Kefir, joghurt 66 3,4
Marhahús 205 16 Tejföl (20% zsír) 216 3,3
Sertéshús (sovány) 159 21 Habtejszín 302 2,6
Sertéshús (közepes) 296 17 Tehéntúró (félzsíros) 147 16
Sertéshús (kövér) 392 14,5 Ementáli sajt 394 28
Gépsonka 157 23 Trappista sajt 381 28
Füstölt sonka 378 17 Óvári sajt 301 30
Kenőmájas 324 15,4 Mackó sajt (1 db) 75 4
Olasz mortadella 343 14 Boci sajt 285 12
Párizsi 219 12 Tejszínes krémsajt 268 3
Sonka-szalámi 162 21  
Téliszalámi 532 25
Virsli, krinolin 238 12,5
Belsőségek Zsiradékok
Borjú-, marhamáj 129 21 Sertészsír 928 0
Velő 117 9 Napraforgóolaj 928 0
Sertésmáj 139 19,5 Margarin 737 0,3
  Light margarin 512 0
Vaj 746 0,4
Angolszalonna 501 17
Halak Gabonatermékek
Busa 94 18 Búzadara 350 9,4
Heck 89 20 Búzakorpa 322 15
Szardínia (olajos) 292 22,5 Búzaliszt 375 13
Tonhal 242 21,5 Búzakeményítő 334 0,4
  Fe-mini kenyérpor 360 1,6
Kukoricaliszt 356 9,6
Kukorica keményítő 346 0,3
Nephropan kenyérpor 366 4,2
Rizs 353 8
Zabpehely 386 14,4
Zsemlemorzsa 34 10
Durumliszt 360 12,5
Diófélék Egyéb
Dió 654 19 Kakaópor 386 21
Földimogyoró 609 27 Ketchup 109 2
Gesztenye 167 5 Majonéz 774 1,5
Mandula 626 28 Mustár 105 60
Mogyoró 610 28 Fehérbor (1 dl félédes) 70 0
Mák 537 20,5 Sör (1 dl) 43 0,5
Napraforgó 590 19 Vörösbor (1 dl száraz) 65 0
Tökmag 636 34  
Tészták Zöldség, főzelékfélék
Fe-mini száraztészta 376 1,6 Bimbóskel 51 4,9
Száraztészta (2 tojásos) 389 14 Brokkoli 24 3,3
Száraztészta (4 tojásos) 392 15 Burgonya 94 2,5
Durumtészta 360 13 Cékla 31 1
Gombák Cukkíni 32 1,5
Fejes saláta 16 1
Csiperke 40 6 Fokhagyma 137 7
Laskagomba 39 2 Káposzta fejes 31 1,6
Vargánya 41 5,7 Káposzta savanyú 20 1
Gyümölcsök Karalábé 27 1,7
Karfiol 29 2
Alma 30 0 Kelkáposzta 35 3,6
Ananász 51 0 Kukorica 131 5
Banán 105 1 Padlizsán 27 1,3
Citrom 27 0 Paradicsom 23 1
Cseresznye 63 0 Paraj 20 2,3
Görögdinnye 29 0 Petrezselyemgyökér 30 1
Kajszibarack 48 0 Petrezselyemzöld 62 4,4
Körte 52 0 Retek 15 1
Kivi 52 1 Sárgarépa 40 1
Málna 29 0 Sóska 23 2
Mandarin 45 0,7 Spárga 17 2
Meggy 52 0,8 Sütőtök 77 1,5
Narancs 41 0 Tök 30 1
Őszibarack 41 0,7 Uborka 12 2,7
Szilva 58 0,8 Vöröshagyma 39 1
Eper 39 0,9 Zeller 29 1,4
  Zöldbab 41 2,6
Zöldborsó 90 7
Zöldpaprika 20 1
Szárazbab 313 22
Sárgaborsó 321 21,7
Lencse 342 26
Szója 512 41,6